8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Szükséges-e, hogy a számla a könyvelőirodánál legyen?
Kérdés: Egyre többször felmerül a kérdés, hogy egy könyvelőirodában szükség van-e arra, hogy a számlákat az ügyfelek fizikailag behozzák az irodába? Többen szeretnék ezt úgy megoldani, hogy a könyvelendő bizonylatot beszkennelt formában, pdf-fájlként küldik el számunkra, illetve már rendelkezésre állnak olyan programok, ahol a NAV-hoz feltöltött számlákat elő tudjuk hívni, és még egy használható „számlaképet” is megnézhetünk (természetesen vannak olyan esetek, ahol a lehívható információk hiányosak).
1. A számviteli törvény (167. §) előírásainak megfelelhet-e az a gyakorlat, hogy a bejövő számlák kapnak egy iktatószámot, ami a számlán feltüntetésre kerül (tollal ráírják), majd ezt a számot a könyvelésben szerepeltetjük, a könyvelési tételen belül is és a folyószámlás nyilvántartásban is. A beszkennelt számlákon ez az iktatószám már látszana. A kontírozás nem lenne ráírva a számlára, de az iktatószám alapján a kapcsolódó könyvelés a könyvelési programban előhívható lenne. Ha megfelelő lehet ez az eljárás, akkor szükség van-e bármilyen más, pl. könyvelési napló kinyomtatására és lefűzésére, pl. a havi számlás dossziéban? Lehetséges lenne, hogy a belső iktatószám helyett, maga a számlaszám jelentené a logikai hozzárendelést a könyveléshez?
2. Kimenő számláknál a kimenő számla egyértelműen beazonosítja a bizonylatot. Itt szükség van arra, hogy a kontírozás a számlán megjelenjen? Ebben az esetben a számlaszám alapján lehet megkeresni a könyvelést.
Mindkét esetben „csak” a gépen a könyvelési programban lennének előkereshetők a számlához kapcsolódó érintett könyvviteli számlák. A rögzítés időpontjának feltüntetésére a program alkalmas. Hogyan lehetne a régi, jól bevált kontírozást modern változatra cserélni, amely a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak is megfelelne?
1. A számviteli törvény (167. §) előírásainak megfelelhet-e az a gyakorlat, hogy a bejövő számlák kapnak egy iktatószámot, ami a számlán feltüntetésre kerül (tollal ráírják), majd ezt a számot a könyvelésben szerepeltetjük, a könyvelési tételen belül is és a folyószámlás nyilvántartásban is. A beszkennelt számlákon ez az iktatószám már látszana. A kontírozás nem lenne ráírva a számlára, de az iktatószám alapján a kapcsolódó könyvelés a könyvelési programban előhívható lenne. Ha megfelelő lehet ez az eljárás, akkor szükség van-e bármilyen más, pl. könyvelési napló kinyomtatására és lefűzésére, pl. a havi számlás dossziéban? Lehetséges lenne, hogy a belső iktatószám helyett, maga a számlaszám jelentené a logikai hozzárendelést a könyveléshez?
2. Kimenő számláknál a kimenő számla egyértelműen beazonosítja a bizonylatot. Itt szükség van arra, hogy a kontírozás a számlán megjelenjen? Ebben az esetben a számlaszám alapján lehet megkeresni a könyvelést.
Mindkét esetben „csak” a gépen a könyvelési programban lennének előkereshetők a számlához kapcsolódó érintett könyvviteli számlák. A rögzítés időpontjának feltüntetésére a program alkalmas. Hogyan lehetne a régi, jól bevált kontírozást modern változatra cserélni, amely a számviteli törvénynek és egyéb jogszabályoknak is megfelelne?
2. cikk / 8 Haszonbérbe adásból származó jövedelem bizonylatolása
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.8. pontja alapján adómentes az erdőnek minősülő föld használati jogosultságának átengedése fejében a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha a megállapodás alapján a használatba adás az 5 évet eléri. Az Erdőbirtokossági Társulat részére a magánszemélyek használatba adják az erdőnek minősülő földjüket, olyan megállapodás keretében, amely alapján adómentes jövedelmük keletkezik. Az Erdőbirtokossági Társulatnak milyen bizonylatot kell kiállítania ezen adómentes kifizetésekről? (Kiadási pénztárbizonylat, bankkivonat?) Van-e valamilyen előírás arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg, kinek és mikor kerül kifizetésre? Ez az összeg bármekkora lehet? A magánszemélyek részére kifizetett összeg igénybe vett szolgáltatások költsége vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?
3. cikk / 8 Behajtási költségátalány – törvényváltozás!
Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
4. cikk / 8 Csereerdő telepítése megbízásból
Kérdés: Erdőgazdálkodással foglalkozó társaságunk elvállalta a kivitelező cég megbízásából (jogszabályi kötelezettség miatt), hogy az útépítés miatt általuk kivágott erdő helyett újat (ún. csereerdőt) telepít saját területén. Az új erdő telepítésével kapcsolatos ráfordítás beruházás. A vállalkozási díj árbevétel, amellyel szemben így költséget nem tudunk elszámolni. Mi lenne a helyes megoldás a számvitelben és a társasági adóban?
5. cikk / 8 Kalkulált bekerülési érték leírása
Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
6. cikk / 8 Visszatérés számviteli feladatai (eva)
Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
7. cikk / 8 Az áttérés szabályai (eva)
Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
8. cikk / 8 Számviteli bizonylatok
Kérdés: 2001. január 1-jétől kiegészültek a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei. Hogyan kell értelmezni, illetve végrehajtani ezeket az új előírásokat?