12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál
Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
2. cikk / 12 Közvetlen önköltségbe tartozó tételek
Kérdés: Cégünk baromfit neveltet, felvásárol, majd ezen állomány egy részét bérvágatja, szortírozza, csomagolja, és ezt követően a késztermék egy részét belföldön értékesíti, jelentős részét exportálja. A készterméket hűtőházban tárolja előhűtött, illetve fagyasztott termékként. A cégnél a termékekre vonatkozóan év közben mennyiségi nyilvántartás nincs, csak értékbeli. A közvetlen költségeket az 5. számlaosztályban gyűjtjük, elkülönített számlákon.
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
- -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
- -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
- -a csomagolási költség,
- -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
- -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
- -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
- -a csomagolási költség,
- -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
3. cikk / 12 Késztermék átadása csere keretében
Kérdés: Társaságunk egy hajóépítő cégnek ingyenesen átadja késztermékét, szénszálat. Az ingyenes átadás azonban nem helytálló, mert cserébe átszáll ránk a hajó 10 százalékos tulajdonrésze, a hajón feltüntetik cégünk nevét. Kezelhetjük ezeket az ügyleteket rendkívüli bevételként/ráfordításként, vagy inkább barterügyletnek minősül? Az átadott szénszálról milyen számlát kell kiállítani? Elegendő, ha a számlán feltüntetjük az áfa alapját és az áfát? Továbbá ráírjuk, hogy a vevő nem kötelezett az ellenérték megtérítésére? Hogyan könyveljük? Az áfát elszámolhatjuk rendkívüli ráfordításként?
4. cikk / 12 Környezetvédelmi díj elszámolása
Kérdés: 2012. 01. 01-jétől jelentősen megváltozott a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás. Ehhez kapcsolódóan kérném a termékdíj könyvelését (kontírozással) és annak időpontját ismertetni.
5. cikk / 12 Importált, de az országba be nem hozott termék könyvelése
Kérdés: Ha egy cég harmadik országból vásárol árut, de az Magyarországra nem érkezik meg, hanem az EU más tagországába, és ott kerül értékesítésre, akkor milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni és milyen igazolásokkal kell rendelkezni? Ha ez az áru részben Magyarországra kerül és itt értékesítik, akkor milyen könyvelési tételek vonatkoznak rá, és milyen igazolással kell rendelkeznie? Ha az uniós országban adószámot kell kérni, akkor mit kell könyvelni ott és idehaza? Számlázhat-e a magyar cég itthonról exportként az Unióba úgy, hogy az áru nem érkezik be az országba?
6. cikk / 12 Kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó teherközlekedés
Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?
7. cikk / 12 Deviza értékesítése határidős árfolyamon
Kérdés: Társaságunk árbevételének többsége exportból származik. Az árbevétel, de a nyereség nagyságrendjét jelentősen befolyásolja a deviza árfolyamának alakulása. A kedvező árfolyam elérése érdekében a várható exportból befolyó devizát – olyan időpontban, amikor úgy ítéljük meg, hogy a határidős árfolyam kedvezőbb, mint a várható tényleges árfolyam – határidősen eladjuk. Például jelenleg az euró árfolyama 250 Ft. 2006 februárjában várható 1 millió eurós bevételt határidősen eladjuk 255 Ft/euró árfolyamon. Milyen ügyletről van szó ebben az esetben, ha az export folyamatos és nagyságrendje is stabil? A 2005. évi beszámoló készítése során van-e teendő? Mit kell könyvelni, ha a határidős ügyletet ellenügylet kötésével 2005-ben lezárjuk, és a lezárás nyereséggel jár?
8. cikk / 12 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
9. cikk / 12 Visszaküldött exporttermék elszámolása
Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
10. cikk / 12 Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása
Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
