Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
Részlet a válaszából: […] ...a feltételek teljesüléséig a kötelezettségek között kell kimutatni.Az elszámolásoknál gondot jelenthet az, hogy a beszerzés könyvelése, az áfának a bevallásba történő beállítása és a beszerzés pénzügyi rendezése (a támogatás igénybevétele a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Eladott számítógépes rendszer visszavétele

Kérdés: A kft. 2002 novemberében eladott egy számítógépes rendszert részletfizetéssel. A teljes eladási árat elszámolta egyéb bevételként, a számítógépes rendszert nyilvántartásából kivezette. A mérlegkészítés időpontja előtt, 2003 márciusában a kft. a szóban forgó eszközt visszaszállította, mert a vevő nem fizetett. Az eltelt időszakra jutó használat miatt csökkentett áron jóváíró számlát állított ki a visszavételről az eladó, amellyel a 2003. évi egyéb bevételt csökkentette. Helyesen járt-e el a kft.? A visszavett eszközt a kft. tárgyi eszközként kívánja hasznosítani. Milyen értéken történjen az állományba vétel? Van-e jelentősége számviteli, adózási szempontból annak, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt?
Részlet a válaszából: […] ...negatív előjellel kell tartalmaznia a helyesbítésre kerülő, korábban számlázott értékadatokat (az ellenértéket és a rá jutó áfát), könyvelése az eladónál: T 961, 467 – K 311; előjel nélkül kell tartalmaznia azokat az értékadatokat, amelyek az eltelt időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Később felszámított áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy 2000-ben kiállított számlán nem tüntette fel az áfát, mert úgy vélte, hogy a tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik. 2002-ben rájött tévedésére, új számla kibocsátásával módosította az eredeti számlát, önellenőrizte adóbevallását. A módosító számlát a partner csak úgy fogadta el, hogy az áfával növelt érték az eredetileg számlázott értékkel egyezik meg. Hogyan kell az előbbieket helyesen könyvelni? Az árbevétel csökkenése hogyan érinti a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékét és a fizetendő áfát (T 311 – K 91-92, 467).A helyesbítés eredményre gyakorolt hatásait a hibafeltárás időszakában könyvelni kell, ideértve a társaságiadó-korrekciót is, az önellenőrzés szabályai szerint (T 493 – K 91-92, T 461 – K 493, T 419 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése

Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...követelések-kötelezettségek kiegyenlítésekor mutatkozó árfolyam-különbözet csak a követelést, a kötelezettséget kimutató társaság könyveiben számolható el, az a vevő és a szállító kapcsolatában nem értelmezhető. A devizaalapon kötött szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy az utólag adott engedménynek milyen az eredményre gyakorolt hatása, akkor a törvényi előírásnak megfelelően cselekedtek, a könyvvizsgáló ha egyébként mindent rendben talált, az Szt. 158. §-a (1) bekezdésének megfelelő hitelesítő záradékot adhat, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Elutasított költségszámla módosítása

Kérdés: Az adóhatóság által formai okokra hivatkozással elutasított költségszámla hogyan módosítható a vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...a szállító (a szolgáltató) számlája – bármilyen okból – nem fogadható el, azt a vevő könyvelési bizonylatként nem használhatja. Ha a gazdasági esemény megtörtént (a szállító szerződés szerint teljesített, a terméket átvették, a szolgáltatásnyújtás megtörtént...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] ...meg. Elfogadható ilyennek – egyéb adat, információ hiányában – a ténylegesen fizetett lízingdíjak törlesztőrészeinek összege is.A könyvelés egyértelműsége érdekében legyen a következő számszerű példa: a lízingbeadáskor számlázott összeg: 1000 E Ft + 250 E Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az adott eszköznek az átadáskori piaci értéke, és ennek megfelelő összegben kimutatja a lízingbeadóval szembeni kötelezettségként. Könyvelése két tételben: a lízingelt eszköz állománybavétele a számlázott összegben: T 161 – K 448; a lízingelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...rendjére vonatkozó előírások, de ezek általában számviteli szempontból nem tekinthetők hibának.Az ellenőrzés megállapításainak könyveléseAz ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításait a folyamatos könyvelés keretében kell könyvelni, elszámolni, általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Utólagos árengedmény áfája

Kérdés: Kell-e a forgalommal arányosan utólag adott engedménynél általános forgalmi adót elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...volt tulajdonosa, az adóalany és munkavállalója, szövetkezeti tagja, az adóalany és vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsága és könyvvizsgálója, valamint az adóalany és a felsoroltak közeli hozzátartozói között [Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 5. pont, 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
3
4