Utalványbeszerzés könyvelése

Kérdés: Hogyan történik az utalványbeszerzés könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...volna).Egycélú utalvány beszerzésekor – mivel az utalvány ellenértéke az áfát is magában foglalja – az utalvány teljes értékének könyvelése: T 353, 354 – K 384, 381, és az áfatartalom: T 466 – K 353, 354.Az egycélú utalvány fogalmából az következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Bankszámlanyitásra nem kötelezett egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó bankszámlanyitásra nem lenne kötelezett, de vállalkozói bankszámlát nyit, van főállása, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz. A vállalkozói számlájáról teljesíthet-e olyan utalásokat, melyek nem az egyéni vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel? Vállalkozói kivétje nincs. A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a vállalkozói bankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...hanem magánszemélyes bevétel is befolyhat, illetve történhet róla a vállalkozói kiadások mellett a magánszemélyhez köthető kiadás is, könyveléstechnikailag is nagyon bonyolult eme pénzforgalmi ügyleteket tételesen nyomon követni, illetve egy esetleges ellenőrzésnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli árbevételt mutat ki, ugyanezen gazdasági esemény kapcsán a másik gazdálkodó szervezet beszerzést, szolgáltatás-igénybevételt könyvel. Ez azért lehetséges, mert mind a két gazdálkodó szervezetnél ugyanazon bizonylat, a számla alapján történik a könyvelés.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszából: […] ...áfa, illetve az előleget adónál (a vevőnél) az előzetesen felszámított (és általában levonható) áfa bizonylata, míg a pénzátutalás könyvelésének a bizonylata az a bankbizonylat, ami az átutalt pénz csökkenését, illetve növekedését dokumentálja.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Cégek közötti kölcsön

Kérdés: "A" cég kölcsönt adott kamatfizetés kikötése mellett "B" cégnek. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott "B" cég "A" cégnek. "B" cég a kölcsönt nem fizette vissza "A" cégnek a számla benyújtásakor, hanem beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el az 1,5 millió forintos készpénzt, limitet. A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni? Mi az a minimális kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé?
Részlet a válaszából: […] ...küld "A" cégnek, hogy a kölcsön miatti tartozásába a szolgáltatása miatti követelését beszámítja (T 4513 – K 311). "A" cégnél a könyvelés: T 454 – K 3641.A Ptk. 6:47. §-a tartalmazza a kamatra vonatkozó előírásokat. A pénztartozás után – ha a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Ingatlan átadása kilépő tagnak

Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?
Részlet a válaszából: […] ...Amikor a cégbíróság a törzstőke leszállítását a cégjegyzékbe bejegyezte, és erről az értesítést a kft. megkapta, akkor könyvelni kell– a jegyzett tőke leszállítását (T 411 – K 373, 40 egység),– a visszavásárlási érték és a törzsbetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Forgalommal arányosan adott engedmény rendezése

Kérdés: Az utólag adott bónuszt csak utalással vagy készpénzzel lehet kiegyenlíteni? Megengedett, hogy a két társaság – jegyzőkönyv alapján – követelését a kötelezettségével szemben összevezetve egyenlítse ki?
Részlet a válaszából: […] ...engedményről a teljesítést megelőzően kötöttszerződésben foglalt feltételek teljesüléséről a két fél által aláírtjegyzőkönyv is lehet. Ha ezen jegyzőkönyv azt dokumentálja, hogy a szerződésbenrögzített feltételek az üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Előleg nem pénzben történő teljesítése

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...a médiaszolgáltató által számlázott szolgáltatástminden egyes teljesítés után igénybe vett szolgáltatások költségeként könyvelnikell a szolgáltatóval szembeni kötelezettségként, az áfa pedig csak akkorvonható le, ha a reklámtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...áfa, illetve az előleget adónál(a vevőnél) az előzetesen felszámított (és általában levonható) áfa bizonylata,míg a pénzátutalás könyvelésének bizonylata az a bankbizonylat, ami az átutaltpénz csökkenését, illetve növekedését dokumentálja. A könyvelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...vagy behajthatatlankövetelésként le nem írták. A leírtak alapján "A" társaságnál a "B" társasággalszembeni követelést nem lehet a könyvekből kivezetni, mert a követelésnekmegfelelő összeget "B" társaság "A" társaság helyett "C" társaságnak átutalta.A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.