Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] ...merültek fel. (Az új szabályozás csak a tárgyévben aktivált beruházás bekerülési értékére vonatkozóan utal – közvetetten – a könyvelési adatokra!)Az új törvényi előírást kiegészítő 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (Korm. rend.) egyrészt az államilag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros

Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell. Így a házipénztárban lévő készpénzről, a házipénztár pénzforgalmáról naprakész nyilvántartást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Társasházi lakásvásárlás

Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?
Részlet a válaszából: […] ...a maradványértékre és a telekértékre jutó támogatás elhatárolt összegét mindaddig nem lehet feloldani, amíg az eszközöket a könyvviteli nyilvántartásból nem vezetik ki, illetve – indokolt esetben – terven felüli értékcsökkenést nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Lakásfenntartás áfája

Kérdés: A cég bérel egy lakást a társasháztól, amelyet irodaként kíván használni. A tulajdoni lapon lakóingatlan szerepel. A cég székhelye máshol van. A kérdésem az, hogy a bérelt lakásban lévő iroda fenntartási, karbantartási költségei, valamint a hozzá kapcsolódó rezsiszámlák áfatartalma levonhatók-e? Át kell-e minősíteni vagy bejelenteni az önkormányzathoz? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...számolja el. Egyetlen lakásnak a bérelt irodakénti használata nemfeltétlenül indokolja az átminősítést, még a lakás telekkönyvi betétje esetébensem. Az átminősítést az ingatlan-nyilvántartást vezető hivatalban lehetkezdeményezni.Más a helyzet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Magántulajdonban álló lakás használata (áfa)

Kérdés: A kft. székhelyét a tagok tulajdonában lévő lakásba kívánja áttenni. Ott kerülne kialakításra az iroda is. Mi a helyes eljárás a szerződés megkötésekor, milyen elszámolást kell követni a térítésmentes bérlet (a kft.-nél), illetve a magánszemélyeknél elszámolásra kerülő közös költségek tekintetében? Hogyan kezelendő a közös költségek áfatartalma?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés (a megállapodás) szerinti bérleti díjat, mintigénybe vett szolgáltatás költségét, a rendkívüli bevételekkel szembenkönyvelni kell, havonkénti, negyedévenkénti gyakorisággal, év végénmindenképpen (időbeli elhatárolásra nincs szükség!). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] ...a kivezetés előtt átvezetve: T128, 129 – K 123): T 861 – K 123. Az áfa nélküli eladási ár és az egyébráfordításként elszámolt könyv szerinti érték különbözete a kft. tárgyéviadózás előtti eredményének része, és ha ez az eredmény nyereség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számlán nemcsak az áfát kell megosztani levonható és le nem vonható részre, hanem az áfa alapját, a szolgáltatás ellenértékét is. A könyvviteli nyilvántartásokban csak a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételek rögzíthetők. Ha a szóban forgó számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Költségelszámolás a székhelyre

Kérdés: A Számviteli Levelek 555. kérdésére adott válaszhoz kérem a törvényi hivatkozást. A válasz vonatkozik az egyéni vállalkozóra is?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.