Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] A tartási szerződésre vonatkozó előírásokat a Ptk. 6:491-6:496. §-ai tartalmazzák. Ezen előírásokat a kérdés szerinti szerződés – úgy tűnik – tartalmazza azzal, hogy a kft. a tartásra kötelezettséget az ingatlan tulajdonjogának megszerzése ellenében vállalta magára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Védőital elszámolása

Kérdés: A törvény által kötelezően biztosítandó védőitalt – amelynek az áfája nem vonható le – az anyag vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt nézzük meg a jogszabályi hátteret. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 61. §-ának c) pontja alapján a munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] A zrt.-nél a magánszemélynek átadott – 3 százalék mértékű -kft.-üzletrész bekerülési értékét a befektetett pénzügyi eszközök közül aszemélyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni, annak és járulékainakaz összegével a Tao-tv. 3. sz. melléklete B/3. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Tudományos továbbképzés támogatása

Kérdés: Társaságunk egy nemzetközi gyógyszerforgalmazó hazai képviselőjeként különféle gyógyszerek marketingtevékenységét látja el. Tevékenységi körébe tartozik orvosok – akik nem állnak a társasággal szerződéses kapcsolatban – tudományos továbbképzésének támogatása is. Az orvosok támogatási kérelmet nyújtanak be, amelyben megjelölik, hogy melyik konferencián kívánnak részt venni. A konferenciaszervező cég társaságunk nevére állítja ki a számlát, részletezve a konferenciaszervezés, a szállás, az ellátás, az egyéb programok díját. Helyesen járunk-e el, ha a konferencia teljes költségét adó- és járulékköteles természetbeni juttatásként könyveljük, és az áfát nem vonjuk le?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen!Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapjántermészetbeni juttatás a kifizető által több magánszemély számára szervezettrendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás, rendezvényhez, eseményhezkapcsolódó szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Internetszolgáltatási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: Mikrovállalkozásunk (betéti társaság) havi bruttó 6000 Ft internetszolgáltatási díjat (internetet csak munkára és bevallások elküldésére használjuk!) elkönyvelheti-e költségként? A számla 1000 Ft-os áfatartalmát nem vonjuk le! Kell-e esetleg járulékot fizetni az internetszolgáltatás magánhasználatát feltételezve?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének mb) pontja szerintadóköteles természetbeni juttatásnak minősül a helyi és távolságitávbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás(SZJ 64.20.13), továbbá az internetprotokollt alkalmazó beszédcélú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a kérdésben leírtak a Ptk.586-590. §-aiban szabályozott tartási szerződés előírásainak megtartásáttükrözik. Így csak a számviteli és adózási kérdésekre kell választ adni, bár aválaszadáshoz vissza kell utalni az eltartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Adóköteles béren kívüli juttatások

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásmeghatározásához minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyet amunkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. Így a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható, hogy kinekmikor történt utalványátadás. A kérdésben szereplő partnernek történőajándékutalvány-átadást a főkönyvi könyvelésben az átadáskor nem kellrögzíteni, az csak a szigorú számadás alá vont bizonylatok nyilvántartásábanszerepel.Amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Otthoni internethasználat térítése

Kérdés: Cégünk azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkakörükből kifolyólag szükségük van az otthoni internethasználatra, megtéríti a költségeit. Hogyan lehet elszámolni ezeket a költségeket? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a juttatáshoz? Természetbeni juttatásnak minősül-e, illetve adó- és járulékköteles-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11 pontja szerintadómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményesinternethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjátvállalását, a modem biztosítását). A használat adómentességnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Üdülőingatlan költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a vállalati üdülőbennyújtott szolgáltatás piaci értéke teljes összegében természetbeni juttatásnakminősül: az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.33. pontjának megfelelő részeadómentes, az ezt meghaladó része adóköteles. Az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
1
2
3