Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a vonatkozó törvényi előírásokból következik:Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek értékesítése áfaköteles akkor is, ha nem tették adókötelessé. Az építési telek nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-ának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...választja.Ezek előrebocsátása után válaszolunk a – nem egyértelmű, de ismétlődően feltett – kérdésekre.Ha az alapító társaság a könyveiben szereplő építési telekkel a projekttársaságban tőkét kíván emelni, akkor a Ptk., a cégtörvény és a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...4792, a tőketartalék csökkenését a T 412 – K 4792, az adózott eredménnyel módosított eredménytartalék csökkenését a T 413 – K 4792 könyvelési tétellel.Magánszemély tulajdonosoknál a törzstőke leszállításakor az őket megillető összegeket (a 4792....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész-értékesítés és osztaléka

Kérdés: A kft. 100%-os tulajdonosa el kívánja adni üzletrészét. 2013. 12. 31-én a saját tőke 57 000 E Ft, és a kötelezettségek között szerepel 30 000 E Ft ki nem fizetett osztalék. Ha a könyvekben marad a ki nem fizetett osztalék, ki lesz jogosult annak a megszerzésére, a régi vagy az új tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelmű, a régi tulajdonos, az, aki az osztalékkifizetés jóváhagyásakor tulajdonos volt, akivel szemben a kft.-nek a jóváhagyott osztalék miatt kötelezettsége van.Természetesen a régi tulajdonos a neki járó osztalékról a személyi jövedelemadó és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...esetében, illetve a kft. megszűnésekor nagy szükség lesz a vállalkozásból kivont jövedelem adójának meghatározása során.)A tag kft. a könyveiben – feltételezésünk szerint – 2040 E Ft-ban nyilvántartott üzletrészét értékesítette 300 E Ft-ért. Ez utóbbit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolás időszaka alatt a cég úgy köteles aszámviteli törvény előírásainak megfelelően az analitikus és a főkönyvinyilvántartásait vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek a végelszámolás alattibeszámolók, a számviteli adatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, az adott szövetkezet tevékenysége a tagok által megtermelt termékek felvásárlása és értékesítése. Nem törekszik nyereségre, s a felvásárlási ár részeként felárat fizet a tagoknak. A felvásárlási jegyet attól függetlenül ki kell állítani, hogy tud-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.