Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...illetve azok saját tulajdoni vagy bérelt ingatlanon valósultak meg."A számviteli alapelvek szerint: "Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni."A leírtakból egyértelműen következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Gépbeszerzés Hollandiából

Kérdés: Ügyfelem Hollandiából szerez be egy gépet. A holland partnerrel úgy állapodtak meg, hogy 40-40% előleget fizet a gyártás előtt, majd a gép beszállításakor a maradék 20%-ot. A holland partner számlát állított ki az előlegekről, majd a gép leszállításakor mint termékértékesítést számlázta a maradék 20%-ot. Nem világos számára, hogy a teljes vételárról kellene kiadnia egy számlát, majd ebből levonni a fizetett előleget, és így maradna a pénzügyileg rendezendő 20%. Arra hivatkozik, hogy a holland jogszabályok alapján helyesen járt el. Ügyfelem viszont a magyar jogszabályok alapján aktiválná a gépet, de milyen bizonylat alapján tudja ezt elvégezni és az előleget kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...(szerződést) senki sem vitatja, az abban kikötött végső árat mindkét fél elismeri. Ha feltételezésünk helytálló, akkor az előlegként könyvelt számlát tekintsék a szerződés (megállapodás) szerinti részteljesítésről kibocsátott számlának, az előleg könyvelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...először, azóta többször is.A Számviteli Levelek 324. számában a 6640. kérdésre adott válaszban a zárt végű pénzügyi lízing könyveléséről írtunk. Ebben a válaszban is megírtuk (korábban is már nagyon sokszor), hogy a pénzügyi lízinget eltérően szabályozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Üzembe helyezés bizonylatolása

Kérdés: Kft. esetében a beruházás befejezése után az üzembe helyezési és aktiválási bizonylatot ki állítja ki, és mi a törvény szerinti követelmény annak tartalma vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...történik a tárgyi eszközök bekerülési értékébe tartozó tételek gyűjtése, hogyan kell azt az üzembe helyezési okmányba (jegyzőkönyvbe) foglalni, ki annak a vállalkozáson belüli felelőse, továbbá a rendeltetésszerű használatbavételkor, az aktiváláskor ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Pénzügyi lízing: eszköz továbbadása

Kérdés: a) A lízingbevevő tehergépkocsit lízingel. A lízingbeadó kiállítja a számlát, amely a tehergépkocsi tőkeösszegének 30 százalékáról és 100 százalék áfáról szól. A lízingbevevő kifizeti a számlát. b) A lízingbevevő 6 hónap után a lízingbeadó beleegyezésével átadja a lízingjogot a lízingbevevő II-nek. A lízingbeadó a lízingbevevő II. részére nem állít ki számlát, állásfoglalása szerint a lízingbevevő I. és a lízingbevevő II. egymás között oldja meg ezt. A kérdezőnek más a véleménye. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...hosszan idézett kérdés aktuális, és gyakran helytelenül kezelt, könyvelt lízingügyletet takar. Az egyértelműség érdekében a kérdést és a választ tagoltuk.Válasz a kérdés a) részére:A kérdés egyértelműen a pénzügyi lízinghez kapcsolódik. A 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.