Közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Adott egy vállalkozás (az adózó), aki vezetékes műsorjelelosztás (kábeltévé, rádió) szolgáltatást nyújt egy településen. Ehhez szerződik különböző médiaszolgáltatókkal televíziós csatornák továbbértékesítésére, műsorterjesztésre (bejövő számlák: részletezik az egyes beszerzett csatornákat, 815. főkönyvi számlán elszámolva). Az adózó ezekből a beszerzett csatornákból kialakít kétféle programcsomagot, egy alap- és egy közszolgálati csomagot. Az előfizetők részére kiállított számlán csak a választott csomag megnevezése szerepel (pl. kábeltévé-alapcsomag) és az ennek megfelelő havi díj, továbbá hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem arra irányul, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető-e a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben?
Részlet a válaszából: […] A Htv. közvetített szolgáltatások értéke fogalma (Htv. 52. § 40. pont) két feltételt tűz ahhoz, hogy egy vásárolt szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősüljön. Egyfelől a szolgáltatás vásárlása a megrendelővel kötött szerződésből kell, hogy következzék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet= a lízingbe vevővel szembeni hosszú lejáratú követelésként mutat ki, és árbevételként számol el: T 198 – K 91-92,= a könyv szerinti bekerülési értéket pedig elábéként kivezeti: T 814 – K 261;– az operatív lízing díjának könyvelése:= az áfa miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Cégvásárlás könyvelése

Kérdés:

Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?

Részlet a válaszából: […] ...törvény csak a cégvásárlás – itt ismertetett – első esetét ismeri el, a másik kettőt nem!A cégvásárlás különböző eseteinek könyvelése a következő:Az első esetben a telephely, az üzlethálózat, az üzletág átruházásának szereplői a telephely,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni akáreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételként, a megtérített összeget azelszámolási betétszámlával, a jegyzőkönyvben elismert, de még meg nem térítettösszeget pedig az egyéb követelésekkel szemben kell könyvelni.Az Szt. 51. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi anyavállalatösszevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzletijelentését, az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést hiteles fordításban,magyar nyelven közzé kell tenni. A közzétételről a magyar,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...(a II. és a III. oszlop adatai), mint amennyivel (az I. oszlop adatai) csökkenti azt. Ha azonban a maradványértéket bármilyen jogcímen a könyvekből kivezeti, mivel a számított nyilvántartási érték nulla, a maradványértéknek megfelelő összeggel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...az üdülési csekkek értékesítésekor a befolyt összeget nem lehet árbevételként elszámolni, azt kötelezettségként kell kimutatni.(Könyvelési tétel: T 381 – K 4799.)Az Áfa-tv. szerint az áfafizetési kötelezettség a termék értékesítésekor, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli alapelv azon követelménye, hogy "az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző év megfelelő záróadataival", a könyvviteli elszámolásokban biztosítható akkor, ha a 2000. év könyvviteli zárlatának adatai (a záró mérlegszámla) alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Saját termelésű készlet a saját boltban

Kérdés: A saját boltban kizárólag saját előállítású terméket árusítanak. Hogyan, milyen értéken kell azt kimutatni? És mi a teendő, ha az 2000. december 31-én már az árukészletben szerepelt?
Részlet a válaszából: […] ...a másik számla (pl. a 252. számla) tartalmazza az eladási ár és a közvetlen önköltség különbözetét, valójában árrés tartalommal.Könyvelési tételek: készletre vétel eladási áron: T 251 – K 252, készletre vétel közvetlen önköltségen: T 252 – K 581...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.