Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...feltüntetné. A munkáltató a nevére szóló számla alapján, elsődlegesen a teljes összeget a személyi jellegű egyéb kifizetések között könyvelje le, majd abból a munkavállalót terhelő részt – áfa nélkül – vezesse át az eladott áruk beszerzési értéke számlára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...a kívülállók, az alkalmazottak térítési díjat fizetnek, a fizetendő áfával növelt térítési díjat is – elkülönítetten – könyvelni kell: T 311, 384 – K 91-92, 467.Ezt követően meg kell állapítani, hogy az elkülönítetten könyvelt összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, és megfogalmazza azt is, hogy ha az egyénivállalkozó nem viszi be az egyéni cégbe a teljes vagyonát, akkor a bevittvagyon (könyv szerinti értéken) és az összes vagyon (könyv szerinti értéken)ará­­nyá­ban lehet továbbvinni a veszteséget.2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől, hogy az adóalap – amegajándékozottnál a térítés nélkül átvett eszköz átadónál (nyilatkozataalapján) kimutatott könyv szerinti értéke miatt – az adóévben bevételkéntelszámolt összeggel csökkenthető.]Megjegyzés: amennyiben a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. egyik tagja részére korengedményes öregségi nyugdíjat állapítottak meg. Az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakra megállapított összeget (amelyet a nyugdíjfolyósító nyugdíjra és postaköltségre megosztva, évenkénti bontásban közölt) a munkáltató átvállalta. A kft. által átvállalt nyugdíj és postaköltség a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e? Az időbeli elhatárolást hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Korengedményes nyugdíjazás esetén az öregségi nyugdíjkorhatáreléréséig terjedő időszakra megállapított, a munkáltató által átvállaltösszeget a kft. a 181/1996. Korm. rendelet alapján fizeti. E rendelet szerint akifizetett összeget a költségek terhére kell elszámolni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvénynek. A beszámoló készítéséről a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet rendelkezik. E kormányrendelet szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Alapítvány, egyéni vállalkozó által működtetett oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készítenie az egyéni vállalkozó, illetve az alapítvány által alapított és fenntartott oktatási intézménynek és a fenntartónak? Milyen jogszabályok vonatkoznak ezen intézményekre? Hogyan kell elszámolni a belépőjegyekből származó bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó beszámoló készítésére nem kötelezett.Az alapítvány az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) kormányrendelet (a továbbiakban: számviteli rendelet) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...Így tehát a jármű bármikor, bárkinek értékesíthető. Az értékesítéssel az eszköz kikerül a bt. nyilvántartásából, ezért a könyv szerinti értékkel növelni, a számított nyilvántartási értékkel (Tao-tv. 4. §-ának 31/a. pontja) csökkenteni kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.