Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli árbevételt mutat ki, ugyanezen gazdasági esemény kapcsán a másik gazdálkodó szervezet beszerzést, szolgáltatás-igénybevételt könyvel. Ez azért lehetséges, mert mind a két gazdálkodó szervezetnél ugyanazon bizonylat, a számla alapján történik a könyvelés.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...után a bérbevevő a bérbe vettépületen végzett beruházás értéke és várható hasznos élettartama alapján, abérbeadó pedig a könyveiben korábban is nyilvántartott épület megnövelt bruttóértéke, a valószínűen változó hasznos élettartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...kell kiállítania, nyilvánvalóan a lízingbe adott eszköz piaci értékén, függetlenül az áfa elszámolásától.A számla alapján könyvelnie kell a lízingbeadónak az értékesítés árbevételét és a követelést a lízingbevevővel szemben, a lízingbevevőnek pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a bérbeadót maga az Szt. kötelezné a szerződésnek megfelelő számlázásra, és ezen számlák (helyesbítő számlák) alapján a már könyvelt adatok megváltoztatására.Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja a részletre történő vásárlással azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Folyamatos teljesítés számviteli elszámolása

Kérdés: Folyamatos teljesítésű számla áfa szempontjából abban a hónapban kerül bevallásra, ami a számlán a teljesítés időpontja, amely megegyezik a fizetési határidővel. Mint költséget, illetve bevételt melyik hónapra kell könyvelni, ha például decemberi bérleti díjról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 165. §-ának (3) bekezdése szabályozza azt, hogy a gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait mikor kell könyvelni. E szerint az egyéb – pénzeszközöket közvetlenül nem érintő – gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszából: […] ...követelményére [az Szt. 165. §-ának (1)–(2) bekezdése], mely szerint csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet könyvelni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza.Amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.