Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...érthető a kérdés! Az a cég, amelyik ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, amelynek a könyveiben a bérbe adott ingatlan van, amelyik bérleti díjat kíván elszámolni, nem teheti meg, hogy a bérlőkkel ne legyen szerződéses kapcsolatban. A kérdésben leírtak csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet a válaszából: […] ...– ellenértéket árbevételként kell elszámolni. Az iskola a felé számlázott tételeket a rá vonatkozó előírásoknak megfelelően könyveli.Az egyesület által az iskolának adott támogatást (amelynek összege a kérdésben leírtakhoz képest nő) az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Társaságunk a tárgyi adómentes bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó közüzemi díjakat a valós mérőórával mért fogyasztás alapján – mint közvetített szolgáltatást – számlázza tovább a bérbevevő felé (áfásan). A közüzemi szolgáltatók által megküldött számlák nemcsak a továbbszámlázott, hanem a saját felhasználást is tartalmazzák. A közüzemi számlák helyes könyvelésére, illetve a bérlőnek küldött számlák helyes kiállítására vonatkozóan várjuk tájékoztatásukat!
Részlet a válaszából: […] ...szerződéssel alátámasztott közvetítettszolgáltatás számviteli elszámolása a következő:– a közüzemű szolgáltató számlájának könyvelése (aszámlázott összeg magában foglalja a társaságadó-köteles tevékenységéhezkapcsolódó felhasználást is): T 51, 52, 466...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszából: […] ...követelményére [az Szt. 165. §-ának (1)–(2) bekezdése], mely szerint csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet könyvelni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza.Amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.