Lízingbe vett eszköz megvásárlása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó részlet megfizetése után a lízing főkönyvi számlán a maradványértékkel megegyező összeg maradt egyenlegként. Az eszközt a kft. ügyvezetője vette meg. Milyen bizonylat alapján kell a lízing főkönyvi számla egyenlegét kivezetni nullára?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához pontosításra van szükség. Lízing főkönyvi számla nincs! A lízingelt eszköz (például: lízingelt gép, jármű) bekerülési értékét és elszámolt terv szerinti (illetve terven felüli) értékcsökkenését kell külön-külön főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: - jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, - tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
Részlet a válaszából: […] ...céltartalékokat is)különbözetének összegében kell figyelembe venni. Feltételezzük, hogy ezenelőírásra tekintettel jártak el, amelyet a könyvvizsgáló igazolt. A saját tőke tehát az eszközök és a kötelezettségekkülönbözete. A saját tőke pozitív értékén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Osztalékfizetés – nem pénzbeli (eva)

Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...be kell vallania és be kell fizetnie azArt. előírásainak megfelelően!)A leírtakból következik, hogy nemcsak az osztalék és azingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözetet kell könyvelni, hanem azosztalékot is meg az ingatlan piaci értékét is. Az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.