Állampapír értéke

Kérdés: Egyik megbízónk garantált hozamú állampapírt kíván vásárolni, amelynek a vételi értéke jelenleg a névérték alatt van.
1. Hogyan kell nyilvántartani ezt az értékpapírt a cég könyveiben? (A vásárlási értéken névértéken vagy a lejáratkor garantált értéken?)
2. Ha ezt az értékpapírt ez a cég be akarja apportálni egy leányvállalatba vagy alapítványba, akkor mi lehet az apport értéke?
3. Mikor keletkezik a cég életében ezekből a lépésekből adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...így a vételár nem tartalmaz kamatot, amiből az következik, hogy a kérdés szerinti garantált hozamú állampapírt a vételáron kell a könyvekben kimutatni.Ez esetben a névérték és a beszerzési érték közötti különbözet az állampapír beváltásakor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...előírása figyelembevétele mellett, ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjától kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben.Az alapító (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...– ilyen címen és összegben – nem rögzítettek.A tőketartalékba helyezést az alapításkor, a jegyzett-tőke-emeléskor csak akkor lehet könyvelni, ha az alapításkori, a jegyzett-tőke-emeléskori létesítő okiratot, illetve annak módosítását a cégjegyzékbe bejegyezték,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Magyarországi fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyon

Kérdés: A külföldi székhelyű befektetési tevékenységet folytató társaság fióktelepet hoz létre Magyarországon azért, hogy a back office tevékenységet a fióktelep lássa el. Ilyen esetben a működési kiadásokra (bérek, felmerült költségek) rendelkezésre bocsátott összeget hogyan kell elszámolni a fióktelep könyveiben? Milyen esetben minősül ez az összeg dotációs tőkének?
Részlet a válaszából: […] ...során felmerült költségeket a fióktelepnél is jellemzően az 5. számlaosztályban (a ráfordításokat a 8. számlaosztályban) kell könyvelni. Az így könyvelt adatokat kell a fióktelep beszámolójába beállítani.A fióktelep működése során felmerült költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] ...(a tagok követelésének) egy részéről a taggyűlés úgy dönt, hogy azt a tőketartalékba helyezi.Tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a tagok és a kft. között létrejött kölcsönszerződés támasztja alá, amelyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...adózott eredménye a saját tőkét 20 százalékot meghaladó mértékben növeli;– a vállalkozó az alapításakor átvett ingatlant a könyv szerinti érték többszöröséért értékesíti, és az értékesítés adózott eredménye a saját tőkét 20 százalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a saját tőkéje 97,5 millió Ft. A tulajdonos 3 társaság, tulajdoni részarányuk 30-30-40%. A 40%-os, 1,2 millió Ft névértékű üzletrészt a társaság piaci áron, 39 millió Ft-ért visszavásárolta. Milyen társasági­adó-vonzata lenne, ha a társaság a visszavásárolt 40%-os üzletrészt 20-20%-os arányban a tulajdonosok részére térítésmentesen átadná? Esetleg kedvezőbb lenne, ha a visszavásárolt üzletrészt bevonnák, majd a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelnék?
Részlet a válaszából: […] ...A kft.-nek a térítés nélkül átadott, visszavásárolt üzletrész visszavételi értékét – mint a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét -, 39 millió forintot rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia, ennyivel csökken az eredménye, és ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...miatt negatív eredménytartalékotellentételezte, akkor az "A" kft.-nek már 2004-ben ilyen arányban abefektetésének (üzletrészének) a könyv szerinti értékét értékvesztéselszámolásával csökkentenie kellett volna.Nem lehet egyetérteni a törzstőkének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi anyavállalatösszevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzletijelentését, az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést hiteles fordításban,magyar nyelven közzé kell tenni. A közzétételről a magyar,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell könyvelni és előírni a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. Amennyiben – ez esetben (tehát tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
2