Kísérleti kutatás költségeinek aktiválása

Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.
Részlet a válaszából: […] ...Így ezen költségeket, beleértve a kérdés szerinti alapkutatás összes költségét, el kell különíteni, indokolt külön-külön főkönyvi számlán gyűjteni, hogy a pályázati kiírásnak meg tudjanak felelni. Az Szt. 25. §-ának (2) bekezdése szerint csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Visszlízing beszerzési értéke

Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?
Részlet a válaszából: […] ...áfát akkor tartalmaz, ha lízing zárt végű lesz, a lízingelt eszköz biztosan átkerül a kérdező cég tulajdonába)– vételárként könyveli a 160 000 euró forintra átszámított összegét (zárt végű lízing esetén az áfát is): T 161 – K 448 és T 466 – K 454;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Költségátalány elszámolásáról

Kérdés: A költségátalányról már több véleményt olvastam. Örömmel venném, ha össze lehetne foglalni, hogy azt kinek, mikor kell könyvelnie, előírnia, ennek mi a bizonylata, az adóalapra hatással lehet-e? Ha nem állítanak ki róla bizonylatot, bizonylat hiányában kell-e akár a vevőnek, akár a jogosultnak könyvelnie, adóalapot módosítania?
Részlet a válaszából: […] ...(számla helyett) kellene kiállítania. A behajtási költségátalányt a jogosult – az Szt. előírásai alapján – csak akkor könyvelheti, ha a kötelezett azt pénzügyileg rendezte, átutalta.A NAV-tájékoztató szerint a jogosult – feltételekkel – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Könyvelés a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...közterheket,= teljesíteni a kincstári vagyonnal kapcsolatosnyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, az Szt. szerintikönyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget, = elszámolni a kincstári vagyonnal stb.A kincstári vagyonnal való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.