Mérlegfordulónapot követő leltározás eltéréseinek az elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi társaság több ezer árucikket forgalmaz folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás mellett, évente egyszer leltároznak. A leltározás nem a mérlegfordulónapon (december 31-én), hanem év közben történik, várhatóan 2025. február első hetében (az előző leltározás 2024 januárjában volt). A társaságnál a mérlegkészítés időpontja február utolsó napja. A leltározás során felmerült többletek, illetve hiányok melyik év eredményét érintik? El kell-e határolni 2024. évre a bevételt, illetve a ráfordítást, mivel a leltáreltérések az előző leltározás óta keletkeztek, és a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté válnak, vagy a leltár napjára, azaz 2025. évre számolják el a leltáreltéréseket?
Részlet a válaszából: […] ...előírásaival nem egyeztethetők össze.A válaszhoz az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése szerinti előírásból kell kiindulni. E szerint a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Mikrogazdálkodónál támogatások elszámolása

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaságnak 2024-ben támogatást ítéltek meg költségek fedezetére és fejlesztésre. Ezt hogyan könyvelem 2024-ben, vagy később, ha a következőek ismertek a kifizetésekkel kapcsolatban? Ebből 2024-ben elszámolt egy részével, amelynek kifizetése pénzügyileg is teljesült 2024-ben. Majd 2024. decemberben beadta a záró kifizetési kérelmet/beszámolót, amelynek pénzügyi teljesítése már 2025-ben fog realizálódni.
Részlet a válaszából: […] ...vagy annak egy része fejlesztéshez kapcsolódott.A megítélt támogatást a mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaságnál sem kell könyvelni, de rögzíteni kell – könyvvitelen kívül –, hogy abból mennyi (milyen összeg) kapcsolódik a költségek fedezetéhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Digitális fizetőeszköz bizonylatolása, könyvelése

Kérdés: Kérdésünk tárgya: kriptoeszközökkel végzett befektetések és egyéb műveletek számviteli kezelése.
Részlet a válaszából: […] ...mozgását a számviteli törvény 165–169. §-aiban leírtaknak megfelelően bizonylatok alapján kell rögzíteni, és a főkönyvi könyvelést analitikus nyilvántartásoknak kell alátámasztani.A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Kölcsönzött munkavállalók által használt munkaruha részbeni megtérítése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél a kölcsönzött munkavállalók munkaruháját a kölcsönvevő vásárolja meg, és adja ki a munkavállalók részére. A kölcsönzési keretszerződésben a kölcsönadó és a kölcsönvevő abban állapodott meg, a munkavállalók a munkaruha átvételekor írásban hozzájárulnak ahhoz, ha bizonyos időn belül megszűnik a munkaviszonyuk, akkor a rendelkezésükre bocsátott munkaruha ára a kihordási idő szerint arányosított összegben levonásra kerül a munkabérükből. A munkabérből való levonást csak a kölcsönbe adó tudja megtenni, mivel a bérszámfejtéssel, bérutalással kapcsolatos teendőket a kölcsönbe adó látja el a kölcsönzési keretszerződésben megállapított kölcsönzési díj ellenében. A kilépő munkavállalók béréből levont, arányosított összeget (ki nem fizetett bért) a kölcsönvevő szeretné a kölcsönbe adótól megkapni. Hogyan jár el ebben az esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé helyesen?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?
Részlet a válaszából: […] ...összeget árbevételként számol el, a kölcsönbe adó pedig a számla alapján az áfa nélküli összeget igénybe vett szolgáltatásként könyveli a kölcsönvevővel szemben (T 52 – K 454).A munkavállaló hozzájárulása alapján a ki nem fizetett bért – jelen esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Ki nem fizetett alvállalkozói számlák

Kérdés: Az „A” kft. építési munkák kapcsán (két évvel ezelőtt) nem fizetett ki két alvállalkozói számlát teljes értékben. Indok: a munkát nem végezték el szerződés szerint. A számlák fordított áfásak voltak. Az alvállalkozók nem reklamálnak azóta sem, számlát nem módosítanak. Az „A” kft.-t könyvelem, nem fog fizetni. Milyen módon „tüntessem el” a részben kifizetetlen szállítói számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező nem ír arról, hogy mit könyvelt a kérdésben leírt esetben.Ha az alvállalkozói számlákat (ideértve az áfát is) a számla szerinti összegben könyvelték az „A” kft.-nél, és a számlázott összegnél kisebb összeget fizettek az alvállalkozóknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Bérelt ingatlan átalakítása

Kérdés: Bérelt ingatlan (gazdasági épület) átalakításába kezdett társaságunk, ami nem engedélyköteles beruházás, mert ilyen tevékenységek voltak tervezve. A bérelt ingatlan ezzel a beruházással jelenik meg a könyveinkben, mert eddig nem használtuk az épületet, több mint egy éve béreljük. Bérbeadási céllal több irodaegység kerül kialakításra mosdókkal. A főfalak nem változtak, de a belső átalakítás teljes, teljesen más belső helyiségfelosztással. Gipszkarton falazások, új belső nyílászárók, új burkolatok, új mosdók kialakítása, teljes villanyszerelés (erős- és gyengeáram), gépészet (hűtés-fűtés, víz, szennyvíz), minden külső nyílászáró cseréje, külső homlokzati szigetelés (szigetelés nem volt). Egy épület esetében értelmezhető-e, hogy az építési tételek megbontásra kerülnek beruházás, felújítás, karbantartás között? Amennyiben igen, mi sorolható számvitelileg a beruházások közé, mi a felújítások közé, és lehet-e bármit karbantartásnak tekinteni? Egy teljes átalakítás során értelmezhető-e a karbantartás a fenti munkálatok tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt pontosítani kell! A bérelt ingatlant a bérlő könyveiben nem lehet az eszközök között kimutatni a beruházás után sem. Amit viszont ki kell mutatni, az a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás. (A bérbe vett ingatlant a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Készletek között lévő eszközök átsorolása és a fejlesztési tartalék

Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. § (4)–(5) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Jegyzett tőke forintban és euróban

Kérdés: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2014. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó Befektetési Alap a jegyzett tőkéjét forintban és euróban tartja nyilván. A jegyzett tőke euró- (legyen 100 euró) összegének egy része még pénzügyileg nem teljesült, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron szerepel (legyen 40 euró). Kérdés, hogy az év végi átértékeléssel kapcsolatos, mivel jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelés is.
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?
Részlet a válaszából: […] ...ellentétes jegyzett-tőke-nyilvántartásból indul ki, és nem szól arról például, hogy a Befektetési Alap forintban vagy euróban vezeti a könyveit.A Befektetési Alap esetében is a létesítő okiratban meg kellett határozni a jegyzett tőkét forintban vagy euróban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Euró átutalása fizetési szolgáltatóhoz

Kérdés: A magyar vállalkozás magyar banknál vezetett eurószámlájáról utal eurót egy fizetési szolgáltatóhoz, euróban vezetett számlájára. Keletkezik-e ebben az esetben árfolyam-különbözet? A 9189-es és a 9511-es kérdésekre adott válaszaik, véleményem szerint, ellentmondanak egymásnak.
Részlet a válaszából: […] ...nem változtatja meg az eszközök állományát sem, de összetételét sem. Így nem tekintendő a törvény által előírt bizonylattal könyvelendő gazdasági eseménynek. Az euró átvezetését, helyváltoztatását kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Egyesületi sportverseny helyezettjeinek díjazása

Kérdés: Egy közhasznú minősítéssel rendelkező egyesület sportversenyt szervez, melynek helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek. A díjakat az egyesület fizeti ki versenykiírás szerinti helyezést elérő magánszemélyeknek. A kifizetett díjak a magánszemélyeknél egyéb jövedelemnek minősülnek. A kifizetőt szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A versenyen részt vevőket a versenykiírás szerint külön kategóriákban is díjazzák tárgyjutalmakkal (pl. ifjúsági, senior, legeredményesebb megyei stb.), pl. serleg, könyv, vásárlási utalvány, ajándékcsomag.
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?
Részlet a válaszából: […] ...igazolható költséghányadról lehet nyilatkozni. [Szja-tv. 47. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont.]2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület személyi jellegű ráfordításként, mint személyi jellegű egyéb kifizetés könyvelheti. [Szt. 79. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
1
2
3
492