Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:378. §-a alapján az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Így egyértelmű, hogy az alapító által meghatározott tartós cél érdekében végzett tevékenység a cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldi vevő részére történő patron-, tonerértékesítés esetén a számlának azt a mennyiséget kell tartalmaznia, amelyet a vevő a szerződés alapján megvásárolt, és a szerződésnek megfelelő minőség esetén átvett. Ha azonban a számlát nem a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...eltér a kifizetéskori, a számlavezető bank szerinti eladási árfolyamtól, indokolt egy elszámolási számlát (479) közbeiktatni. Könyvelés:– a kifizethető euró kivezetése a devizaszámláról a devizaszámla bekerülési árfolyamán: T 479 – K 386;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Cégalapítás eladásra

Kérdés: A kft. alapított egy céget, ahol 100%-ban tulajdonos. A céget azért hozta létre, hogy eladja egy külföldi magánszemélynek. Az alapításkor befizetett törzstőkét, 500 E Ft-ot T 3731 – K 3841 könyvelési tétellel könyvelte. Az alapítás jogi költségénél az áfát nem igényelte vissza, mivel az üzletrészeladás jogi személyiség nélküli társaságok esetén áfamentes. Helyesen járt-e el a cég? Eladás esetén kell-e számlát kiállítani, vagy elég a szerződésben rögzíteni az eladási árat és a fizetési feltételeket? Hogyan kell az eladást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...elegendő a szerződésben rögzíteni az eladási árat és afizetési feltételeket.Üzletrész értékesítésekor– az eladási ár könyvelése: T 366 – K 9751, majd apénzügyi rendezéskor: T 384 – K 366;– a könyv szerinti érték: T 8751 – K 371;– ezt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Kereskedelmi áruk év végi értékelése

Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
Részlet a válaszából: […] ...szerintieladási áras értéket a leltár szerinti eladási áras értékre kell helyesbíteni,a különbözetnek az árrés számlával szembeni könyvelésével (T 265 – K 264,illetve T 264 – K 265);– a könyv szerinti bekerülési érték és a leltár szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Készpénzes számla román ügyfélnek

Kérdés: Magyarországon működő, EU-s adószámmal rendelkező kft. román ügyfelei részére lejben akar készpénzes számlát kiállítani. A számlavezető bankja nem váltja a lejt. Hogyan kezelhető a tranzakció? A befolyt összeget átváltatja hivatalos pénzváltónál, és az így kapott összeget befizeti a bankszámlájára, vagy a pénztárban maradhat? A pénzváltó árfolyamával lehet könyvelni az értékesítést? Ha a vevő rendelkezik EU-s adószámmal, akkor ki lehet állítani a készpénzes számlát áfa nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...történő kiegyenlítésekor külön pénztárbizonylatotkell kiállítani a készpénz (a lej) átvételének és a valutapénztárba valókönyvelésének dokumentálására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...áfa, illetve az előleget adónál(a vevőnél) az előzetesen felszámított (és általában levonható) áfa bizonylata,míg a pénzátutalás könyvelésének bizonylata az a bankbizonylat, ami az átutaltpénz csökkenését, illetve növekedését dokumentálja. A könyvelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy kifizetése

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...mikor kerül majd kifizetésre. Természetesen a befektetői taggal történőelszámoláskor (legkésőbb a jegyzett tőke leszállításának könyvelésévelegyidejűleg) meg kell állapítani a befektetői részjegyre jutó növekményösszegét is, és azt is elő kell írni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Euróban kimutatott követelés jóváírása forintban

Kérdés: Külföldi vevőnknek euróban állítjuk ki a számlát, amelyen az eurós bankszámlaszámunkat tüntetjük fel. Cégünk az MNB devizaárfolyamát használja. Az értékesítés könyvelése a teljesítés napjával MNB-árfolyamon megtörtént. A vevő kifizeti tartozását, az azonban nem az eurós, hanem a forintos bankszámlára érkezik meg. A bankkivonaton a megjegyzés rovatban szerepel az érkezett euró összege, a bank által használt árfolyam és jóváírt forintösszeg. Milyen árfolyamon kell könyvelni a vevőszámla kiegyenlítését?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy érthetetlen, milyenalapon váltja át forintra az eurót a bank. Ha a külföldi vevő euróban fizetett,azt a társaság eurós bankszámláján euróban kell jóváírni. Valószínű, hogy abank külön megbízás alapján írja jóvá az euróban történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyileg nemrendezték, vagy az adós a váltókövetelés névértékét a lejáratkorkiegyenlítette. A gazdasági események (műveletek) könyvelése:1. A vevőtől a követelés fedezetére kapott váltó könyvelésea követelés könyvekben kimutatott értékében (1200 E Ft): T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.