Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja-e a jegyzett tőke értékét. Ha nem haladja meg, akkor a visszavásárlás 74 millió forintért törvényellenes. Visszavásárlás könyvelése (74 millió Ft): T 373 – K 4792 (kötelezettség a taggal szemben), ezzel egyidejűleg az eredménytartalékból le kell kötni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Húsfeldolgozás termékeiből ingyenes kiszállítás

Kérdés: Társaságunk tevékenysége húsfeldolgozás (sertés- és marhahúsok, húskészítmények előállítása), termékeinket nagykereskedelem formájában értékesítjük. Üzleti partnereinknek (gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások) egyes esetekben ingyenesen szállítunk ki termékeinkből. Esetek:
–termékkóstoltatásra,
–kereskedelmi forgalomba hozható mintaként,
–mennyiségi megrendeléshez kötött ingyenes termékként,
–forgalom után számolt bónuszként,
–rendezvényre történő felhasználásra.
Az árukat minden esetben szállítólevél kíséretében adjuk át a boltoknak, amelyek igazolva veszik át a termékeket. Segítségüket kérem a fenti esetek adózási és könyvelési területen történő kezeléséhez. Hogyan kell bizonylatolni az eseteket, kell-e számlát kiállítani? Mit kell tartalmaznia a számlának? Fennáll-e áfakötelezettség? Ha igen, de nem szeretnénk a partnerrel megfizettetni, hogyan számlázzuk és könyveljük? Egyéb adómegfizetés terheli-e ezeket az átadásokat? Üzleti ajándéknak minősülhet-e az átadás? (Véleményünk szerint nem, mert az Szja-tv. csak magánszemélyekre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell elszámolni, célszerű az áfa miatt a szállítólevél alapján számlázni. Könyvelése közvetlen önköltségen: T 8647 – K 261, T 261 – K 582; T 581 – K 251; az áfa: T 311 – K 467, amennyiben a partner az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések III.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...megtakarítás, illetve túlfogyasztás hónapon belüli hullámzásától.Számlaösszefüggések:Az üzemanyag-megtakarítás havi összegének könyvelése belső bizonylat alapján (a megtakarítás teljes összege): T 559 – K 4798;– az üzemanyag-megtakarítás 100 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztó bizonylatok alapján, függetlenül attól, hogy azok adó- vagy járulékterhesek-e vagy sem.Egyéb személyi jellegű kifizetések, könyvelésük az 559. számlánAz idesorolható kifizetéseket a KSH munkaügyi statisztika szerint jellemzően három csoportba lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Meleg étel biztosítása

Kérdés: A cég a dolgozók részére megrendeli és kihozatja a meleg ételt. Erről a cég nevére készül a számla. Ebben az esetben hogyan kell elszámolni az étkeztetést? Milyen nyilvántartás szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...a kiszállítás költségeit is) áfával növelt összegben a személyijellegű egyéb kifizetések között elkülönítetten kell kimutatni (könyvelésitétel: T 558 – K 454). A meleg étel kiszolgáltatásával, tálalásával, a dolgozókétkeztetésével kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...tőke csökkenését a T 411 – K 4792, a tőketartalékcsökkenését a T 412 – K 4792, az eredménytartalék csökkenését a T 413 – K 4792könyvelési tételekkel. A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyébmás eszközben. Ha a kft. ezen kötelezettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.