Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés! A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe kapcsán nem lehet (nem szabad) anyavállalatnak minősíteni a külföldi vállalkozást (a fióktelep nem leányvállalat). A magyarországi fióktelep a külföldi vállalkozás része, de működése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Áfa könyvelése

Kérdés: A Közösségen belüli áfa elszámolására előírt (T 466 – K 467) könyvelési tételt a program nem engedélyezi, csak a 368. számla közbeiktatásával. A le nem vonható áfa ráfordításkénti elszámolásánál a 867. számla ellenszámlája a 466., és nem a 467. számla. A fizetendő áfát miért módosítaná a le nem vonható áfa?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – az adólevonási jog keletkezésénekidőpontja megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával.Ezért a könyvelési tétel: T 466 – K 467. A 368. számla közbeiktatása ebbőlkövetkezően felesleges, a gazdasági esemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...érvényes, a kft. által választott devizaárfolyamon átszámítottforintértékét (T 161 – K 455). A beruházás értékének könyveléséhez közvetlenüláfaelszámolás nem kapcsolódik (ld. később). Ha az elszámolási betétszámláról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Közösségen belüli beszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft.-ben hogyan könyveljük a Közösségen belüli beszerzés áfáját? Az adóhatóságnak ilyen címen befizetett áfát az adóbevallás 14. sorában is szerepeltetni kell.
Részlet a válaszából: […] ...az adólevonási jog keletkezésének időpontja megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Így a könyvelési tétel: T 466 – K 467.Amennyiben az előbbiek szerint felszámított áfa részben nem vonható le (arányosítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Közösségen belüli, illetve importbeszerzés áfájának könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az importbeszerzés felszámított és egyben levonható áfáját?
Részlet a válaszából: […] ...tételeknél az adólevonási jog keletkezésének időpontja megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával. Így a könyvelési tétel: T466 – K 467.Megjegyzés: amennyiben a fenti tételeknél a felszámított adó nem vonható le, akkor a fizetendő áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.