Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:193-6:201. §-a az engedményezésre, a Ptk. 6:203-6.207. §-ai a tartozásátvállalásra vonatkozó előírásokat tartalmazzák. Ezek szerint engedményezésnél a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át – jellemzően – átruházásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzemeltetésre átvett kórház eszközei-kötelezettségei

Kérdés: 2008-ban a kft. az önkormányzattól üzemeltetésre átvett kórházat, az átvétel feltételeit szerződésben rögzítették. Átvett eszközök (készlet, követelés, vevő, OEP-finanszírozás 3 hó) 360 M Ft, átvett kötelezettségek (szállító, munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások) 500 M Ft. Könyvelésére kétféle álláspontra jutottunk: a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai alkalmazásával, időbeli elhatárolással; elszámolási számla közbeiktatásával, majd a különbözet rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával. Esetleg valami más? Hogyan érinti ez a társasági adó alapját? Mit kell érteni azon, hogy a kötelezettség átvállalása jogszabály előírása alapján történt?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban feltételezzük, hogy az OEP-finanszírozás 3 hó,az vagy konkrét pénzeszközt jelent, vagy egy olyan követelést az OEP-pelszemben, amelyet az OEP nem az önkormányzattal, hanem a kft.-vel fogpénzügyileg rendezni.A válasznál abból kell kiindulni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...referenciaráta – több évre visszamenőleg -megtalálható a Pénzügyminisztérium honlapján a TVI cím alatt.) A K+F költségei, bevételei könyvelésére – külön kérdéskeretében – a Számviteli Levelek következő számában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.