Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...el: T 198 – K 91-92,= a könyv szerinti bekerülési értéket pedig elábéként kivezeti: T 814 – K 261;– az operatív lízing díjának könyvelése:= az áfa miatt a lízingdíj törlesztőrészletéről számlát kell kiállítani, könyvelése: T 368 – K 198, 467,= a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...számla érvénytelenítése visszamenőleges, így a teljesítés időpontja az eredeti számlával megegyezik. A helyesbítő számla alapján a könyvelés – az elállás jogának érvényesítési időpontjával – 2009. évi önellenőrzésként az értékesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...annak összegével a társasági adómegállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell (ez utóbbit csak amásodfokú határozat könyvelésének időszakában). Az áfahiányt a határozatjogerőre emelkedése időszakában (a tárgyévben) kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Utólag elismert áremelés

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatást nyújtónál azárbevétel elszámolása, a szolgáltatást igénybe vevőnél az igénybe vettszolgáltatás ellenértékének könyvelése a szerződés szerinti teljesítésidőpontjához kapcsolódik. Az áremelés utólagos elismerése nem változtat azon atényen, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Nem jelentős hiba ellenőrzése

Kérdés: A kéményseprő vállalat 2006-2007-ben téves összegről állította ki a számlát. A hiba feltárása 2008-ban volt. Erről értesítettük a vállalatot, amely a számlákat októberben módosította. Az összeg egyik évben sem jelentős, így számvitelileg beépül a tárgyévi gazdálkodásunkba. Mi a helyes könyvelése a módosító számláknak?
Részlet a válaszából: […] ...és hibahatások értékének együttesösszegét.Az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításait (a hibákat, ahibahatásokat) a folyamatos könyvelés keretében kell könyvelni, elszámolni,mivel a beszámolóval már lezárt üzleti év(ek) könyvviteli elszámolásait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...a Számviteli Levelek 13. számában a 246. kérdésre adott válaszban.)A helyesbítő számlák alapján a költségkorrekciót a folyamatos könyvelés keretében – a megállapítás üzleti évében – évenként kell elszámolni. Mivel – a kérdés szerint – túlszámlázás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.