Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire is tetszetős a kérdés szerinti konstrukció, az a számviteli előírásokkal nem egyeztethető össze, mert nem biztosít megbízható és valós tájékoztatást sem az ügyfél, sem a gazdák jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában a helytelenül – nem az Szt. előírásainak megfelelő részletezettséggel – kiállított számlák alapján történő könyvelésnek következményei lehetnek, nemcsak a számviteli fegyelem megsértése miatt, de a pontatlan könyvelés adóhiányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...először, azóta többször is.A Számviteli Levelek 324. számában a 6640. kérdésre adott válaszban a zárt végű pénzügyi lízing könyveléséről írtunk. Ebben a válaszban is megírtuk (korábban is már nagyon sokszor), hogy a pénzügyi lízinget eltérően szabályozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...hiányában az időarányos kamatot a lízingszerződés alapján kell elszámolni (T 3913 – K 973, illetve T872 – K 4821). A lízingdíj könyveléséhez tehát nem kell számla, de nem kell számla azért sem, mert a lízingdíjhoz áfafizetési kötelezettség nem kapcsolódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

A tulajdonjog fenntartásával történő értékesítés

Kérdés: A számlában tulajdonjoggal fenntartott termékértékesítésnél mikor történik a gazdasági esemény könyvelése és az áfa megfizetése? Év végén készletre kell-e venni (saját termelésű készletek)?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 368. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn." Ebből következően, azt a számlában nem lehet jogérvényesen fenntartani. A kérdező nem ír arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.