Devizában kiállított számla áfájának árfolyam-különbözete

Kérdés: Belföldi szállítótól anyagot vásárolunk devizáért. A számla nettó összege 100 000 euró, az áfa 20 000 euró, a bruttó összeg 120 000 euró. A szállító által használt árfolyam 249,85 Ft/euró, a számlán feltüntetett áfa összege 4 997 000 Ft. Számviteli politikánk szerint a számlavezető bankunk eladási árfolyamát használjuk, ami az adott esetben 253,35 Ft/euró. Ezzel az árfolyammal számolva az áfa összege 5 067 000 E Ft. Az árfolyam eltéréséből adódó 70 000 Ft áfakülönbözet a beszerzési ár része, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításának minősül?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a vállalkozó számvitelipolitikájában meghatározott devizaárfolyam. Így a könyvelés:– az anyag beszerzési értékének (100 000 euró 253,35 Ft-tal,25 335 000 Ft-nak): T 21-22 – K 454;– a számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.
Részlet a válaszából: […] ...készpénzzel történő kiegyenlítése is kötelezettség kiegyenlítését jelenti!Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a devizás beszerzés könyvelésénél akötelezettségnövekedés szabályait alkalmazzuk.) Vegyük például azt, hogy az euró december 31-i árfolyama azMNB...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Közösségen belüli beszerzés könyvelése

Kérdés: Az EU-csatlakozás után a Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó áfát "önbevallással" kell megállapítani. Az áfa alapja a számla kelte szerinti MNB-árfolyammal forintosított összeg. A legtöbb könyvelőprogram ez alapján automatikusan ki is számolja és könyveli az áfát és az áfa alapját. Ezáltal a költség és a szállítói tartozás a számla kelte szerinti árfolyammal szerepel a könyvekben. Az Szt. szerint viszont a teljesítés napján (ami általában nem egyezik meg a számla keltével) érvényes devizaárfolyammal kell forintosítani a devizában felmerült költségeket. Hogyan kell rendezni a két árfolyam közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakat részben már érintettük az 1884. kérdésre adott válaszban. Ebből következik, hogy az áfa alapja nem minden esetben a számla kelte szerinti MNB devizaárfolyammal forintosított összeg, csak akkor, ha az a teljesítés napját magában foglaló hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...összegben (T 466 – K 384). Célszerű, ha a megrendelő az előleghez kapcsolódó áfát elkülönítetten is nyilvántartja: T 3681 – K 3682 könyvelési tétellel.Az új Szt. 60. §-ának (7) bekezdéséből következően, az adott esetben a devizaalapú követelést úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.