Maradványértéken vásárolt lízingelt személygépkocsi

Kérdés: 36 hónapos pénzügyi lízingszerződés lejáratakor a lízingelt személygépkocsit a kft. maradványérték+áfa összegben megvásárolta. A lízing indulásakor a személygépkocsi nettó értékét a lekötött fejlesztési tartalék terhére számolták el. Az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés nulla volt, az Szt. szerint 3 évre tervezetten, a maradványérték figyelembevételével számoltuk el az értékcsökkenést. A maradványértékre jutó áfát kivezethetjük-e a fejlesztési tartalék terhére? Hogyan kell megváltoztatni az értékcsökkenés elszámolását az Szt. szerint? A bruttó beszerzési érték lesz az eredeti nettó érték és a maradványértékre jutó áfa? Három év alatt az értékcsökkenés nem 20%-kal, hanem 33%-kal került elszámolásra. Emiatt kell korrigálni az elszámolt értékcsökkenést? Az 5. év végére a maradványértéket nullával tervezzük. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak abból adódnak, hogy a kérdező cégnél a pénzügyi lízing könyvelése, költségkénti elszámolása nem a számviteli szabályoknak megfelelően történt.A kérdésben leírtakból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a 36 hónapos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...(a lízingbe vevőnél: T 448, 872 – K 384). Feltételezzük, hogy az első lízingdíj csak törlesztőrészletet + áfát tartalmaz. Így a könyvelése a számla alapján: T 466 – K 454 (270 ezer forint), a pénzügyi rendezéskor: T 448 – K 384 (1000 ezer forint) és T 454 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Ingatlan adásvételének számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan is ki kell állítani a számlát, ezenrészletfizetésenként kiállított számla csak a fizetendő, illetve levonható áfakönyvelési bizonylata, alapvetően az áfabevallást támasztja alá. Így más – áfanélküli – számla a számviteli elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

A tulajdonjog fenntartásával történő értékesítés

Kérdés: A számlában tulajdonjoggal fenntartott termékértékesítésnél mikor történik a gazdasági esemény könyvelése és az áfa megfizetése? Év végén készletre kell-e venni (saját termelésű készletek)?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 368. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn." Ebből következően, azt a számlában nem lehet jogérvényesen fenntartani. A kérdező nem ír arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.