6 talált cikk az eva , egyéni vállalkozó , beszerzés , áfa , könyvelés kifejezésre

Kérdés: 1. Áfakörös egyéni vállalkozó 10 évvel ezelőtt bútorlapot vásárolt, melyből polcokat készített. A vásárolt anyagot egy összegben kiadásként könyvelte (Szja-tv. 11. számú melléklet I. 1.), nem saját vállalkozásban megvalósuló beruházásként, így az nem került be a tárgyi eszközök közé [Szt. 26. §-a (1) bek.]. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorokat kárként a károkozóval szemben meg kívánja téríteni. Van-e erre lehetősége, ha igen, az Szja-tv. mely rendelkezése szerint és milyen értéken érvényesítheti igényét? 2. Áfakörös egyéni vállalkozó készlete egy tűz során év közben korommal szennyezetté vált, ezért azt év végi leltárban már nem is szerepeltette, annak ellenére, hogy selejtezési jegyzőkönyvet nem készített. Ahhoz, hogy a készletet kivezesse a könyvelésből "egyéb ráfordításként", milyen dokumentumok meglétére van szükség, és ez hol van szabályozva? Az egyéb ráfordítást hol kell feltüntetnie a nyilvántartásában, adóbevallásában?

Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?

Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó (feleség) alkalmazottként foglalkoztatta a férjét. A házasság megromlott, válásra került sor, a férj munkaviszonya megszűnt. A férj 2014-ben alapított egy fuvarozási tevékenységet folytató egyszemélyes kft.-t. A volt feleség az egyéni vállalkozásában lévő tárgyi eszközei közül 2014-ben egy nyerges vontatót térítés nélkül átadott a kft.-nek. Számla szerint 2 870 000 Ft + 774 900 Ft áfa, pénzügyi teljesítést nem igényel. Az adásvételi szerződésben is ez szerepel. Az áfát az egyéni vállalkozó feleség bevallotta, megfizette, a kft. pedig visszaigényelte. A kft. a nyerges vontatót a számviteli előírások szerint vette nyilvántartásba. A válás utáni vagyon­megosztásban a volt férjjel szemben, mint beszámított összeg, a bruttó összeg, 3 644 900 Ft szerepel, és erről az egyéni vállalkozó nyilatkozatot adott. Az áfát hogyan kell elszámolni a kft.-nél, mert a vagyonmegosztás szerint a volt feleség egyéni vállalkozásának nem kell megfizetnie? Rendkívüli bevétel-e, és ezt a beszerzés évében kell elszámolni? Ha a kft. 2015-ben úgy dönt, hogy eladja a nyerges vontatót, milyen könyvelési tételekkel tudja kivezetni?

Kérdés: Szja-tv. hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó üzletében betörés történt. Az alkatrészek egy részét elvitték, melynek beszerzése lekönyvelésre került, az áfabevallásban is szerepelt. A vállalkozónak biztosítása nem volt. Az eltulajdonított anyagok beszerzési értéke könyvelendő-e, vagy az év végi leltár elkészítésénél kell figyelembe venni a kár összegét?

Kérdés: Egyéni vállalkozónál bevallások utólagos ellenőrzésére vonatkozó vizsgálatot rendelt el az APEH 2003. és 2004. évekre. A határozat szerint adóhiányt állapított meg azért, mert a leltár szerinti nyitókészlet és a beszerzés csökkentve az értékesítéssel, valamint a zárókészlet nem egyezett egyik évben sem. A revízió az értékesítéseket korrigálta oly módon, hogy a 12, illetve 15%-os áfatartalommal könyvelt tételeket és a 25%-os tételeket átrendezte, azaz a fizetendő áfát növelte, emiatt áfahiányt és szja-hiányt állapított meg. Kérdésem, hogy helyesen járt-e el az APEH, illetve miként lehet elkerülni a hasonló helyzeteket?