Totálkáros gépjármű értékesítése

Kérdés: 2021 decemberében a kft. tulajdonában lévő Toyota kisteherautó totálkárt szenvedett. A gépkocsit a biztosító telephelyére beszállítva, megállapították, hogy nem javítható. 2021-ben a tárgyieszköz-nyilvántartásból ki lett vezetve (selejtezés), terven felüli értékcsökkenés elszámolva, majd a biztosító tájékoztatott a káresemény megtérítésének összegéről. 2022. januárban a biztosító közölte a roncsértéket, és azt, hogy vevő jelentkezett a roncsra. Ezt követően a vevő és a kft. között megegyezés született a roncs értékesítésére, és meg is valósult az üzlet. A roncs eladása során milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá 2022-ben, mivel a gépkocsi az előző évben ki lett vezetve a tárgyieszköz-nyilvántartásából selejtezés címén?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos, de önellenőrzést kell végrehajtani, mert a totálkáros gépkocsi könyvekből történő kivezetésekor nem kellő körültekintéssel jártak el.A totálkáros gépkocsi könyvekből történő kivezetését bizonylatolni kell. Ehhez selejtezési jegyzőkönyvet kellett (volna)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Hibás alapanyagból készült és értékesített termék

Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...kellett elszámolni, az értékesítés árbevételének (T 311 – K 91-92, 467), valamint a készlet csökkenésének (T 581 – K 251) könyvelésével.A terméket előállító társaságnak – a fentiek alapján – a konkrét kára az értékvesztés miatt elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik, de ezen előírás szerint kell eljárni akkor is, ha a termék – az adott esetben – épület (és földterület), csupán a könyvelési tételeket kell másként megszerkeszteni.Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az értékesített és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...Ha ezt az elismert, esetleg később vitatott követelést ítélte meg jogerősen a bíróság, akkor ezt újból előírni nem szabad (kétszeres könyvelés lenne), könyvelni majd a már korábban könyvelt követelésre befolyt összeget kell, de csak a pénzügyi rendezéskor, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Bíróság által megítélt követelés

Kérdés: A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési értékének, illetve közvetlen önköltségének a kivezetésével).A jogerőre emelkedett követelés megítélt összegének a könyvelése, jellegének megfelelően:– a számla kibocsátójánál árbevételként (mert még nem volt számlázás), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Hibás teljesítés

Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?
Részlet a válaszából: […] ...volna vennie, sztorníroznia kellett volna az ablakok értékesítéséről kiállított számláját, amit X. kft.-nél T 454 – K 261, 466 könyvelési tétellel rögzíteni kellett volna. Ezt követően X. kft.-nél semmiféle probléma nem lenne (a probléma átkerült volna Z....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásként, függetlenülattól, hogy a pénzügyi rendezésnek mi a szerződés szerinti teljesítésiidőpontja. (Problémát a könyvelésben jelenthet, hiszen a 2011. évre nemmutatható ki az adóhatósággal szembeni követelésként, átmenetileg, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszhoz Olvasónk észrevétele, hogy a be nem takarított termést – területarányos – költségként egyszerűbben, egyetlen könyvelési tételként is elszámolhatjuk (T 8631 – K 711). Nem tartja szükségesnek ebben a tranzakcióban a 261., 581. és 582....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Kártérítés elszámolása saját műhelyben történő javításnál

Kérdés: Gépjármű-bérbeadással foglalkozó cég sérült autóját saját műhelyben megjavítják. A biztosító számla ellenében fizet, amelyet a cég saját nevére ki is állítanak: alkatrész beszerzési áron, munkadíj+áfa. Így ennek a cégnek az önrészen kívül még a munkadíjra eső áfája is többletkiadást jelent? Hogyan lehet ezt a könyvelésben helyesen levezetni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy az Áfa-tv. szerint azadóalanynak a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról kell számlátkiállítania. Sem a termékértékesítés, sem a szolgáltatás sajátos esetei közöttnem szerepel az, hogy a cég által saját maga részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik, de ezen előírásszerint kell eljárni akkor is, ha a termék – az adott esetben – ingatlan.(Nyilvánvalóan a könyvelési tételeket kell másként megszerkeszteni.) Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján azértékesített és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.
1
2