5 talált cikk a kártérítés , számla , teljesítés , tartozás , könyvelés kifejezésre

Kérdés: Egy ügyvédi iroda a tulajdonában álló ingatlanját határozott időre, a 2022-2024. éveket érintően bérbe adta. A bérlő nem fizetett, ezért 2022-ben felmondta a szerződést, de megállapodtak, hogy a tartozásait a 2023. év végéig részletekben rendezi. Mivel ez csak részben valósult meg, a követelést engedményesi szerződés keretében 2024-ben eladta egy zrt.-nek. Az engedményesi szerződés szerinti követelés: számlázott bérleti díjból és közüzemi költségekből, nem számlázott - kártérítésnek minősített - összegből és a határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igényből áll (a bérbeadó-bérbevevő megállapodása szerint, ha rendezi a tartozását, akkor ettől a bérbeadó eltekintett volna). Kérdések:
- A nem számlázott, de bérbeadó-bérbevevő közötti megállapodásban szereplő, elismert "járó" kártérítésnek minősített összegek nem szerepelnek a könyvelésben az Szt. 29. § (8) bekezdése és a 77. § (2) bekezdésének b) pontja alapján (a kártérítés nem követelés, hanem bevétel a beérkezés időpontjában, így elhatárolása sem értelmezhető), helyes ez így?
- A határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igény nem számlázható összege tekinthető-e kártérítésnek, vagy számlázni kellett volna a nem megállapodás szerinti teljesítéskor?
- Az engedményezés keretében a bérbevevő felé számlázott összegeket vezetjük össze az engedményes által fizetett összeggel, vagy a nem könyvelt járó kártérítést és bérletidíj-igényt is könyvelni kell előtte egyéb bevételként?

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.

Kérdés: Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?