8 talált cikk a késedelmi pótlék , hibahatás , könyvelés kifejezésre

Kérdés: A vámhatóság 2017-ben az előző éveket érintő vámellenőrzést tartott, és ennek eredményeként pótlólagos vámfizetésre kötelezte a társaságot. A vámhatósági határozat – fellebbezés után – 2017 decemberében jogerőre emelkedett. A vámhatósági határozatot, a hibahatásokat mikor kell könyvelni?

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság a 2012. évi bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot folytatott. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a 2012. évben jogtalanul számoltunk el 58 000 E Ft értékcsökkenést. Az értékcsökkenésnél alkalmazott leírási kulcs a számviteli és a társaságiadó-törvény szerint is 20% volt. A 2016. 12. 22-én kézhez vett határozatban megállapítottak 3000 E Ft adókülönbözetet, továbbá késedelmi pótlékot 100 E Ft összegben. Ezek az összegek 2016-ban előírásra kerültek. Kérdés, az adóhatósági megállapítás szerint a 2012. évben jogtalanul elszámolt 58 000 E Ft értékcsökkenést a 2016. évi könyvelésben kell-e szerepeltetni, és ha igen, akkor hogyan kell könyvelni? A hiba hatása nem jelentős.

Kérdés: A cég élt a Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezménnyel 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben. A hitelszerződést a 2013-ban beszerzett, és még abban az évben üzembe helyezett tárgyi eszközök finanszírozására kötötték. A "kamatkedvezménnyel" érintett eszközök közül 2016-ban többet eladtak. A Tao-tv. 22/A. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján "az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha a tárgyi eszközt üzembe helyezése adóévében vagy az azt követő három adóévben elidegeníti". Hogyan kell könyvelni a visszafizetési kötelezettséget? Hogyan szerepeljen a beszámolóban? December 31-ére könyvelem a társasági adót (T 891 – K 461), a késedelmi pótlékot (T 8632 – K 463-11). Ezzel az időponttal könyvelem a társasági adóval megegyező összegben az eredménytartalék módosítását, mint az előző évekhez kapcsolódó tételt (T 493 – K 891 és T 413 – K 493). A késedelmi pótlék 2016. évben növeli a társaságiadó-alapot. Az előző évekhez kapcsolódó társasági adó miatt a beszámolót háromoszlopos formában készítem el. Kérem a leírtak megerősítését!

Kérdés: Az APEH 2006-2007. évre vonatkozóan lefolytatott vizsgálata a kft.-nél 50 M Ft jogosulatlanul levont áfát állapított meg. A bírsággal és pótlékkal együtt tetemes adóterhet el lehet-e határolni a következő évekre, hogy elkerüljék a 2010. év esetleges veszteségét?

Kérdés: A kft.-nél a VPOP KEP felülellenőrzést rendelt el. Ezt 2008-ban a bevallások utólagos ellenőrzése (VPOP REK) előzte meg, ahol iratőrzési problémák miatt bírságot állapítottak meg. A felülellenőrzés viszont megállapította, hogy az egyik bizonylat nem volt a VPOP által ellenjegyezve, és így az alkoholhoz kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése nem volt jogos. Az alkoholt bodzaszörp előállításához használták, aminek a jogosságát a VPOP nem is kifogásolta. Így a kft. visszaigényelte és visszakapta a jövedéki adót. Ezt követően a VPOP KEP ezt jogtalannak minősítette, és késedelmi pótlékot, valamint adóbírságot szabott ki. A kft. fellebbezésére az adóbírságot elengedték, de az adóhiányt és a késedelmi pótlékot helybenhagyták. Ezt a 2009-ben jogerőre emelkedett II. fokú határozat megerősítette. A kft. ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság elé viszi. Kérdések: Kell-e könyvelni az adóhiányt és a késedelmi pótlékot? Az alkohol jövedéki adója – ha az nem vonható le – növeli-e az alkohol beszerzési költségét? Emiatt önellenőrizni kell a társasági adót, az iparűzési adót, a különadót? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A korábbi évek adózott eredményéből osztalék került kifizetésre, ezt is önellen­őrizni kell? Lehet-e várni a bírósági döntésre?

Kérdés: Hogyan kell a számvitelben elszámolni az előző könyvelő által rendezetlenül hagyott APEH-folyószámlán megjelenő valós túlfizetések és tartozások összegeit? Jelenleg nem egyeznek az egyes adónemeken nyilvántartott egyenlegek a könyvelésben szereplőkkel. A rendezést az eredményszámlákkal szemben kell elvégezni? Ha van ráfordításként elszámolandó tétel, akkor az a társasági adó alapja megállapításakor növelő tétel lesz?

Kérdés: Célszervezeti kft.-nk 85 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat. 1999-re a mérlegzárás előtti taggyűlés határozata alapján az ügyvezető tulajdonosok részére prémium elszámolásáról döntöttek, amit csak 2002-ben fizettek ki. A 2003-ban megtartott adóellenőrzés szabálytalannak tekintette az 1999-ben lekönyvelt prémiumot. Az adóellenőrzés a prémium összegét osztalékelőlegnek minősítette. Hogyan könyveljük az ellenőrzés megállapítását? 2002-ben osztalékelőleg fizetéséről nem határoztak, év végén a beszámolóba osztalékot nem állítottak be!

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?