3 talált cikk a készlet , eva , beszerzési ár , követelmény , könyvelés kifejezésre

Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?

Kérdés: Régiségbolt könyvelését vettem át. A bolt a különbözeti áfás adózást választotta. A törvény szerint az 50 E Ft alatti árut nem kell nyilvántartani. Úgy vettem át az anyagot, hogy készleten csak az 50 E Ft feletti áru volt, a többi "kis értékű" tárgyat minden évben azonnal elszámolták a 81. főkönyvi számlán. Ez helyes eljárás? Ha ellenőrzik a céget, elég, hogy a nagy értékű áruk vannak a 211-en, a boltban felvett leltárban viszont minden benne van, a még nem eladott 50 E Ft alatti áru is? A számviteli politikában is így rögzítették!

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?