Iparűzésiadó-alap csökkentése a repülőjegy értékével

Kérdés: Ügyfelem repülőjegy-értékesítéssel foglalkozik (veszi és eladja). Az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában továbbértékesített repülőjegyek bekerülési értéke levonható-e adóalap-csökkentő tételként, és ha igen, milyen jogcímen, közvetített szolgáltatásként vagy elábéként...? Szeretnénk, ha válaszuk kitérne arra a problémára, hogy a repülőjegy ez esetben szolgáltatásként vagy áruként kezelendő, illetve hogy az a könyveléstechnikai megoldás lenne-e esetleg a megfelelő, ha a társaság nem is tenné be a nettó árbevételébe azt az összeget, amit egy az egyben tovább kell utaljon az utazásszervező vagy a repülőtársaság felé.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés arra utal, hogy lehetséges-e könyveléstechnikai úton úgymond "kivarázsolni" a jegyértékesítés árbevételét az eredményelszámoló számlákról, azaz "okosban" kizárni az iparűzési adózást, akkor a válasz az, hogy ez nyilván nem lehetséges. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Értékesített gépek garanciális javítása

Kérdés: Munkagépeket és azok alkatrészeit forgalmazó és ezeket szervizelő kft. termékeit Közösségen belül szerzi be. A kft. a garanciális javításokat is elvégzi, amellyel belföldi adóalanyt bíz meg. Ezt követően a külföldi kiállít egy jóváíró számlát, amely tartalmazza a garanciális javításokhoz szükséges alkatrészeket, munkadíjat is. A jóváíró számla dátuma a kibocsátás dátuma. A javításokhoz felhasznált és jóváírt alkatrész már korábban megérkezett. Ebben az esetben keletkezik-e fizetendő és levonható áfa? Amikor a jóváíró számla alkatrészt és munkadíj-jóváírást is tartalmaz, hogyan kezelendő közösségi áfa szempontjából? A számla könyvelésénél milyen árfolyamot kell alkalmazni? A jóváíró tételeket elábé csökkenéseként vagy egyéb bevételként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés arra utal, hogy a Közösségenbelüli kapcsolatban sem minden esetben érvényesül a közösségi jog. Alapvetően agondot az jelenti, hogy mit kell érteni a jóváíró számla alatt? Helyesbítőszámla? Amíg az alkatrész jóváírásáról van szó, addig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei

Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] Az iparűzési adó alapjának kiszámítása során a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (ideértve a számviteli törvény által már nem használt alvállalkozói teljesítések értékét is) és az anyagköltséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Kereskedelmi áruk nyilvántartása, könyvelése

Kérdés: Az árukat a beszerzéskor az elábéra könyveljük, és év végén egyszer leltározunk. Ez nagy összegek, mennyiségek esetén is lehetséges-e, szabályos-e? Kötelezhetnek-e a havi feladásra? Mi tartozik az áru kategóriába?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja gyakorlatilag az áruk fogalmát tartalmazza. Áruk az olyan eszközök, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.