10 talált cikk a lízingbe vevő , terv , személygépkocsi , követelmény , könyvelés kifejezésre

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?

Kérdés: A 6483. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: személyautó nyílt végű lízingjének lejáratakor a lízingbe vevőnek opciója van az autó megvásárlására, vagy megjelölhet harmadik felet. A lízingbe vevő nem él vásárlási opciójával, hanem független harmadik felet (ez esetben magánszemélyt) jelöl meg. Hogyan és milyen bizonylat alapján kerül ki a lízingbe vevő könyveléséből a lízingelt személyautó értéke?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?

Kérdés: Személygépkocsi vásárlása esetén van egy első (pl. 1000 E Ft + áfa) lízingdíj. Havonta kell fizetni 116 000 Ft + áfa lízingdíjat, maradványérték 20 000 Ft + áfa. Hogyan kell könyvelni? Az általam ismert ajánlásokban másként szerepel.

Kérdés: Társas vállalkozás pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsiját 2009-ben ellopták. A rendőrségi jegyzőkönyvet felvették, az eljárás ismeretlen tettes ellen folyamatban van. A lízingbe adó számára a továbbiakban is fizetni kell a lízingdíjat, mivel az ügy még nem zárult le. A gépjárművet 2011 májusában vonták ki a forgalomból. A gépjármű eddig a tárgyi eszközök között szerepelt. Mi a szabályszerű könyvelés a fentiek alapján?

Kérdés: A kft. személygépkocsit lízingelt. A pénzügyi lízingszerződés adásvételi jellegű szolgáltatásai vonatkozásában a kft. a szerződéstől a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elállt, míg a használati szolgáltatást azonnali hatállyal felmondta 2010-ben. A lízingcég a személygépkocsit a kft.-től 2010-ben elvitte. A lízingcég 2011. márciusig nem állított ki helyesbítő számlát. A gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni a kft.-nél? Milyen hatása van az adott ügyletnek a társaságiadó-alapra 2010-ben?

Kérdés: Belföldi társaság 2005-ben zárt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt személygépkocsit 5000 E Ft + áfa összegben. Az amortizációt elszámoltuk, a személygépkocsi jelenlegi értéke 2800 E Ft, piaci értéke 3000 E Ft. A társaság a személygépkocsit most értékesíti úgy, hogy a vevő cég átvállalja a lízingdíjat. A lízingcég a társaság felé kiállított egy helyesbítő számlát: -5000+4000 = -1000 E Ft + áfa összegről, a meg nem fizetett lízingdíjról. A lízingcég a vevőnek leszámlázta a járművet 1000 E Ft + áfa értéken. Milyen jogcímen számlázandó a piaci értékből fennmaradó 1500 E Ft + áfa? Hogyan kell mindezt könyvelni? Milyen adóvonzata van (áfa, társasági adó)?