Információs brosúra akvaparki belépőjegyekkel

Kérdés: Többcélú köznevelési intézmény vásárolt egy kft.-től 20 db úgynevezett "információs brosúrát", a számlán a termék megnevezésénél ez szerepel, a brosúra akvaparki belépőjegyeket tartalmaz. Hová kell könyvelni a számlát? 529. vagy 55. számlaosztály? Keletkezik-e, és ha igen, milyen adófizetési kötelezettsége lesz az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésben szereplő főkönyvi számlák alapján azonban nagyobb a valószínűsége, hogy nonprofit szervezetről van szó. Ebben az esetben könyvelésükre a számviteli törvény szabályai vonatkoznak. Költségvetési szerveknél az 55. főkönyvi számla bérjárulékok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...Olvasónk!Köszönjük szépen az észrevételt!A kiegészítő észrevétel alapján valójában két gazdasági esemény adóztatásával, könyvelésével kapcsolatosan kér szakmai véleményt.Az egyik: a leány ajándékba kapja édesapjától a telket, a másik: a leány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések III.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...megtakarítás, illetve túlfogyasztás hónapon belüli hullámzásától.Számlaösszefüggések:Az üzemanyag-megtakarítás havi összegének könyvelése belső bizonylat alapján (a megtakarítás teljes összege): T 559 – K 4798;– az üzemanyag-megtakarítás 100 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztó bizonylatok alapján, függetlenül attól, hogy azok adó- vagy járulékterhesek-e vagy sem.Egyéb személyi jellegű kifizetések, könyvelésük az 559. számlánAz idesorolható kifizetéseket a KSH munkaügyi statisztika szerint jellemzően három csoportba lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet által a tagjának, közeli hozzátartozójának stb. beszerzett üdülési utalványok fizetett összegének könyvelése: T 368 – K 384, majd átadása a szakszervezeti tagoknak: T 551 – K 368;– kapcsolódóan, ha a tagoknak átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...fordítanak a vagyoni betét növelésére, illetve mekkora összeget helyeznek a tőketartalékba.)A tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a tagok és a bt. között létrejött kölcsönszerződés támasztja alá, amelyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Ami a kérdés illetékszabályozási vonatkozását illeti, kiemelendő, hogy a haszonélvezeti jog az Itv. alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül. Ingyenes vagyoni értékű jog szerzése esetén ajándékozásiilleték-kötelezettség, ellenérték fejében való szerzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Nyílt végű pénzügyi lízing lezárása

Kérdés: A kft. 2014 júliusában nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett egy személygépkocsit 36 hónapos futamidővel. A lízingdíjak áfája nem került levonásra. 2015 júliusában a lízingbe vevő kérésére, a lízingbe adó ajánlata alapján a teljes összeget kifizettük, a szerződést lezártuk. Vételi jog alapján az akkori ügyvezető megszerezte a személygépkocsi tulajdonjogát. A 448. számlának Követel egyenlege van a lezárás előtt. A lezárási ajánlat összegét átutaltuk. Ha ezt lekönyvelem, az egyenlege nulla lesz. A 6643. számú válaszuk szerint a birtokbaadást módosító számla könyvelése: T 448 – K 161. Ez esetben a 448. számla egyenlege nem lesz helyes. Mi a könyvelési tétel? A módosító és a kezelési költséget tartalmazó számlák nem tartalmaznak áfát, a lezáráskor pedig ezeket is megfizettük. A vételi jogot gyakorló ügyvezetőnek vagy a kft.-nek van-e adófizetési kötelezettsége? A Tao-tv. szerint elismert a lezárással kapcsolatos költség, ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a lezárási ajánlat összegének számlázását és felszámított áfáját is).A lízingdíjak (a lezárási ajánlat) összegének könyvelése – minden esetben a lízingbe adó számlája alapján – a lízingbe vevőnél:– törlesztőrészlet (lezárási ajánlat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre az, hogy a kft.-nek jelentős összegű vesztesége keletkezik az ügylet kapcsán. De menjünk sorjában!A visszavásárolt üzletrész könyvelése (alapesetben):– a visszavásárlási értéken (22 800 E Ft): T 3731 – K 384, 381;– az eredménytartalékból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] Az első-második kérdésre egyszerű és egyértelmű a válasz.Mivel a magánszemély tulajdonosok részére az elhatározott osztalékotténylegesen nem fizették ki, a magánszemély tulajdonosoknak jövedelme nemkeletkezett, így őket adó és járulék nem terheli. [Az Szja-tv. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
1
2