Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel teljesül, akkor lehet szó az alapító tag üzletrésze visszavásárlásáról, csak ezt követően lehet a gazdasági események könyvelését ismertetni. A könyvelés menete:– a visszavásárolt üzletrész vételára: T 373 – K 478;– a vételárnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...eltér a kifizetéskori, a számlavezető bank szerinti eladási árfolyamtól, indokolt egy elszámolási számlát (479) közbeiktatni. Könyvelés:– a kifizethető euró kivezetése a devizaszámláról a devizaszámla bekerülési árfolyamán: T 479 – K 386;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...alaptőke fentiek szerinti leszállítása tehát azeredménytartalékot közvetlenül nem érinti. (Természetesen az alaptőkeleszállításának könyvelésével egyidejűleg a lekötött tartalékból avisszavásárolt részvények miatti összeg az eredménytartalékba visszavezetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...mi legyen a már megszavazott (jóváhagyott), de még ki nem vett osztalékkal, amelynek összegét – az Szt. előírásainak megfelelő könyvelés mellett – a tagokkal szembeni kötelezettségként mutatják ki (lehet dönteni úgy, hogy legkésőbb az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzéséről szóló cégbírósági határozat kézhezvételekor állományba veszi a befektetés növekedését a T 171 – K 9891 könyvelési tétellel. A társaságiadó-bevallásba pedig adóalap-csökkentésként kell a tulajdonosnál a tőkeemelés összegét beállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.