27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Franchise-jog visszavásárlása
Kérdés: Adott cég franchise-jogot értékesít. A joghoz kapcsolódó jószág ki van mutatva a szellemi termékek között, ezen belül tartozik hozzá egy névhasználati jog. A jog megvásárlásánál a feltételeket szerződésben rögzítették, eladáskor a 92. számlacsoportba könyveltük az első nagyobb részletet, majd a hozzákapcsolódó havi díjak is itt kerülnek kimutatásra. A szerződésben változás áll be, és emiatt a partner visszaszámláz a kezdeti vételárból (bérleti díjból) egy nagyobb összeget, franchise-jog-visszavásárlás címen (ez szerepel az általa kiállított számlán). Ebben az esetben nekünk ezt az 52-es számlacsoportban, esetleg a 8-asok között kellene kimutatni, vagy más lenne a helyes eljárás számviteli szempontból? Utóbbi esetben hogyan járunk el helyesen?
2. cikk / 27 Áthúzódó időszak díjfizetésének az elhatárolása
Kérdés: Saját fejlesztésű ügyviteli szoftvereket forgalmazunk havi, negyedéves és éves díjfizetéssel. Az ügyfél a programbérleti díj megfizetésével csak használati jogot szerez. A programok különböző regisztrációs időszakokra bérelhetők, melyek megfelelnek a díjfizetési időszakoknak. A számla mindig az időszak elején kerül kiállításra. A regisztrációs időszakot kell értelmeznem számviteli teljesítésnek? Az időszak eleje vagy vége a konkrét számviteli teljesítési nap a könyvelésben? A szerződésbe beírhatom-e, hogy a számla kelte a számviteli teljesítés, mivel akkor már rendelkezésre áll a program használata arra a negyedévre, amiről a számla szól? Ha esetleg a regisztrációs időszak 2023. július 1-től tartana 2024. június 30-ig, és a számlát július elején állítom ki, akkor is lehetne a kelte a számviteli teljesítés napja, vagy akkor már elhatárolni kell? Hogyan kell könyvelnem akkor, ha már decemberben kiállítom a következő év első negyedévéről a számlát? A könyvelés nem manuális, ezért az elhatárolás körülményes, persze ha csak az szabályos, akkor nem kérdés, de hogyan lehetne megoldani máshogy az áthúzódó időszak számlázását és könyvelését, ha a számla kelte, mint számviteli teljesítés, nem járható út? Valamint az elhatárolás a bevételre vonatkozik, de mi a helyzet a vevővel, azt mikor kell kimutatni a mérlegben mint követelést? Az Áfa-tv. szerinti teljesítésre az Áfa-tv. 58. §-a szerint járnék el.
3. cikk / 27 Szoftver felhasználói jogának értékesítése
Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
4. cikk / 27 Romániában levont forrásadó könyvelése
Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
5. cikk / 27 Projektelszámolás részteljesítés esetén
Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A munka zöldmezős beruházásnak minősül, a szerződés aláírásakor a megrendelő felelősségi körébe tartozóan még nem áll rendelkezésre minden hatósági engedély, ami az építkezés megkezdéséhez szükséges. Társaságunk – ennek ellenére – az organizációs tevékenységet a tárgyévben megkezdte (irodai konténerek, mobil WC-k telepítésre kerültek, a területet bekerítették, az egyéb beszerzési, projektirányítási és tervezési feladatok), amelyek kapcsán társaságunknak a tárgyévben 800 ezer Ft számlázott tényköltsége keletkezett. A szükséges engedélyeket a megrendelő a következő év január 12-én tudta beszerezni, a kivitelezést a földmunkával társaságunk ezt követően tudta elkezdeni. A megrendelő felé az első részszámlát a következő év január 31-i teljesítéssel tudtuk kiállítani. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10. a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolnunk?
6. cikk / 27 Őrzés-védés kimenő számlái
Kérdés: Az őrzés-védésről szóló kimenő számlát folyamatos teljesítéssel 2020 januárjában állítják ki, és az áfa teljesítése is januári, azonban a szolgáltatás 2019. december hónapra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolást kell alkalmazni, vagy a teljes számlát le kell könyvelni 2019-ben? Passzív időbeli elhatárolásként kell-e könyvelni a könyvelési számlát, ami szintén decemberre szól, de 2020 januárjában állították ki, és az áfa teljesítése is 2020. januári? Bejövő telefonszámlákat el lehet-e határolni év végén, amelyek szintén december hónapra szólnak, de 2020 januárjában van a teljesítésük és az áfájuk is? A fent említett számlák fizetési határideje a 2020. évet érinti. Az időbeli elhatárolásoknál mikor kell úgymond szállítóra-vevőre könyvelni, illetve mikor kell az elhatárolást használni?
7. cikk / 27 Bérelt könnyűszerkezetes sátor vételének elszámolása
Kérdés: A társaság könnyűszerkezetes sátrat bérel. A bérleti szerződés megkötésekor a bérleti időszak (8 év) teljes bérleti díját a társaság előre megfizette, költségként elszámolta, majd időbelileg elhatárolta. A bérbe adó társaságnál időközben elkezdődött a felszámolási eljárás. A felszámoló felajánlotta a bérelt sátor megvételének a lehetőségét, annak a piaci értékén. Társaságunk élni kíván a lehetőséggel. Mi az ezzel kapcsolatos teendő? Hogyan kell a bérlet megszüntetését, illetve a bérelt sátor megvételét elszámolni? Beszámítás lehet? Milyen bizonylatokra van szükség?
8. cikk / 27 Működési támogatás elszámolása
Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő nonprofit kft. költségei 30%-át a tevékenység bevételei fedezik. A működés költségeire fenntartói megállapodás alapján az alapító működési támogatást folyósít. Ez a működési támogatás a költségek, ráfordítások 80-90%-át fedezi. A bevételek felhasználásának a sorrendje eltérő lehet. Amennyiben a költségeit-ráfordításait a működési támogatással szemben számolja el, és azt követően számolja el a saját bevételt, akkor nyeresége keletkezik. Ha a saját bevételével szemben számolja el először a költségeit, ráfordításait, és csak ezt követően számolja el a támogatást, akkor a támogatás fel nem használt részét elhatárolja a passzív időbeli elhatárolással szemben.
9. cikk / 27 Licencdíjak elszámolása
Kérdés: Gyermekeknek gyártott termékeink gyártásához licencszerződést kötöttünk a licenctulajdonos céggel. A szerződés 5 évre szól, de meghosszabbítható. A szerződés alapján cégünk jogosult a cég figuráinak a feltüntetésére. E termékeinket elsődlegesen négy célországban értékesítjük. A szerződés ezen tartalmáért előre meghatározott fix díjat fizetünk, amelyet a licenctulajdonos számláz, a szerződés szerinti ütemezés szerint. A szerződés szabályozza, hogy a célországokon kívül értékesítés esetén is számláznak utólagosan – az egyes országok értékesítési volumenéhez igazodóan – licencdíjat. A fenti licencdíjakat hogyan kell elszámolni?
10. cikk / 27 Ténylegesen elvégzett és számlázott teljesítmény eltérése
Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?