Vissza nem térítendő pályázati összegek elszámolása

Kérdés: Cégünk 70 millió forint feltételesen vissza nem térítendő pályázati összeget nyert, amelyet 234 dolgozó képzési költségére, kieső munkaidőre járó bértámogatásra, projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költségekre kaptunk. A nyert összegből a bankszámlánkra megérkezett 40 millió forint, ami a pályázati dokumentum alapján a képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség. A projekt időtartama: 2023. 10. 01. – 2025. 03. 31-ig tart, amely időszak alatt a kieső bér összegét havi jelentéseink alapján fogják folyósítani, a maradék 30 millió forint összegben. Az idáig érkezett 40 millió forint előleget a kötelezettségek között tartjuk nyilván. Ez így helyes? El kell határolnom az egyéb bevételek közé, vagy itt kell maradnia a véglegessé válásig? Hová kell könyvelnem az érkező kieső időre járó támogatásokat, amelyek havi ütemezés szerint érkeznek? Az érkező projektlebonyolítási költségszámlák könyvelése után, a költségek és bevételek egyezőségének biztosítására kell bármilyen rendező tételt könyvelnem? Hiszen így ebben az évben terheli a projektköltség az eredményt, de a pályázati pénz előlegen van, és nem bevételen. Mindezeket hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...előlegszámláról kell a jóváhagyott összeget az egyéb bevételek közé átvezetni: T 4794 – K 9634.A kieső munkaidőre járó támogatás könyvelése egyszerűbb, mert a havonta jelentett kieső bér alapján történik a folyósítás:– ha a támogatásfolyósítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszhoz Olvasónk észrevétele, hogy a be nem takarított termést – területarányos – költségként egyszerűbben, egyetlen könyvelési tételként is elszámolhatjuk (T 8631 – K 711). Nem tartja szükségesnek ebben a tranzakcióban a 261., 581. és 582....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...Bizonylattal szembeni követelmények <br> teljesítése[167. § (7) bekezdése]Az Szt. új rendelkezése szerint a gazdálkodó– a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákratörténő hivatkozás,– a könyvviteli nyilvántartásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...rendjére vonatkozó előírások, de ezek általában számviteli szempontból nem tekinthetők hibának.Az ellenőrzés megállapításainak könyveléseAz ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításait a folyamatos könyvelés keretében kell könyvelni, elszámolni, általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni (T 362 – K 9634 és T 384 – K 363);= a mérleg fordulónapjáig igényelték a támogatást, egyéb bevételként a T 362 – K 9634 könyvelési tétellel, vagy a mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között igényelték a támogatást, ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.