Totálkáros lízingelt személygépkocsi

Kérdés: A társaság 2 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött 2017-ben személygépkocsira. A személygépkocsit a lízing eddig eltelt időtartama alatt kizárólag üzleti célra használták. A gépkocsi 2017. év végén baleset következtében gazdasági totálkáros lett, használhatatlanná vált. A gépkocsi casco biztosítással rendelkezett. A biztosítást a lízingbe adó kötötte, és annak díját a lízingbe vevőre átterhelte. A biztosító a kártérítés összegét a lízingbe adó felé fogja teljesíteni. Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás társasági adó és áfaalap vonatkozásában? Az ügylet áthúzódik 2018. évre. Az áthúzódó hatást hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül. A helyesbítő számla alapján a lízingbe vevő sztornírozza a beszerzést: T 448 – K 161, T 161 – K 132. A helyesbítő számla könyvelése után a személygépkocsi nettó értékét (ha marad!) a lízingbe vevőnél terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Üzletkötők részére járművek biztosítása

Kérdés: Cégünk kereskedelmi kft., amely termékeit az egész ország területén értékesíti. A megrendelések felvételét és az áruk eladását üzletkötők végzik, különböző vállalkozási formában (nem alkalmazottak). Havonta állítanak ki részünkre az ügynöki jutalékról számlát. Tevékenységükhöz eddig a saját, illetve vállalkozásaik tulajdonát képező gépjárműveiket használták. Cégünk úgy döntött, hogy a kft. tulajdonát képező személygépkocsit, illetve kisteherautót biztosít ezen vállalkozások részére a feladat elvégzéséhez. A járművekkel kapcsolatos költségeket könyvelésünkben számoljuk el, a cég nevére szóló számlák alapján. A megtett kilométerekről menetlevelet, illetve útnyilvántartást vezetnek ügynökeink. Ezen nyilvántartásainkat csak megőrizzük, hogy az üzleti célú használat bizonyítható legyen. Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy egy másik vállalkozásnak gépjárművet biztosítsunk a megbízási szerződésben foglalt feladatok elvégzéséhez? Mire kell ügyelni a megbízási szerződésben foglaltaknál? Nem merülhet fel a munkaviszony vélelmezése? Cégünknek elismert költsége lesz-e a gépkocsikkal kapcsolatos költség? Megfelelők-e a vezetett nyilvántartások? Más adónemre van-e hatással a költségek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A válasz el ő tt röviden: a kft. a kérdésben leírt esetben megalapozatlanul döntött, nem vette figyelembe az alapvet ő számviteli, továbbá az adózás rendjére vonatkozó követelményeket, de a Ptk. szerz ő désre vonatkozó el ő írásait sem.Menjünk sorjában!Azzal, hogy a kft. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...el: T 198 – K 91-92,= a könyv szerinti bekerülési értéket pedig elábéként kivezeti: T 814 – K 261;– az operatív lízing díjának könyvelése:= az áfa miatt a lízingdíj törlesztőrészletéről számlát kell kiállítani, könyvelése: T 368 – K 198, 467,= a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Cégvásárlás könyvelése

Kérdés:

Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?

Részlet a válaszából: […] ...törvény csak a cégvásárlás – itt ismertetett – első esetét ismeri el, a másik kettőt nem!A cégvásárlás különböző eseteinek könyvelése a következő:Az első esetben a telephely, az üzlethálózat, az üzletág átruházásának szereplői a telephely,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Baleseti adó könyvelése

Kérdés: A baleseti adó könyvelésével kapcsolatban többféle állásponttal találkozhatunk. Egyes vélemények szerint ez a tétel – mivel a biztosító számláján elkülönítetten megjelenik – adóként könyvelendő. Más értelmezésben, teljes összegében biztosítási díjnak tekintendő. Önök szerint mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben megfogalmazott elszámolási módok bármelyikénekhelyes vagy helytelen volta mellett érveket, ellenérveket lehetnefelsorakoztatni. A válaszban az általunk helyesnek tartott módot igyekszünkérveinkkel alátámasztani.A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszhoz Olvasónk észrevétele, hogy a be nem takarított termést – területarányos – költségként egyszerűbben, egyetlen könyvelési tételként is elszámolhatjuk (T 8631 – K 711). Nem tartja szükségesnek ebben a tranzakcióban a 261., 581. és 582....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Épületfelújítás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyénivállalkozó esetében értékcsökkenési leírás kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyieszközzel összefüggésben számolható el. Ilyenek azok a tárgyi eszközök és nemanyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...Bizonylattal szembeni követelmények <br> teljesítése[167. § (7) bekezdése]Az Szt. új rendelkezése szerint a gazdálkodó– a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákratörténő hivatkozás,– a könyvviteli nyilvántartásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
Részlet a válaszából: […] ...a feltételek teljesüléséig a kötelezettségek között kell kimutatni.Az elszámolásoknál gondot jelenthet az, hogy a beszerzés könyvelése, az áfának a bevallásba történő beállítása és a beszerzés pénzügyi rendezése (a támogatás igénybevétele a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.