Devizakonverzió könyvelése

Kérdés:

Devizakonverzió könyvelésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat, megerősítésüket. Ügyfelünk több devizaszámlát használ. Ha az egyik euróbankszámláról a másik euróbankszámlára vezet át pénzösszeget, akkor a kimenő euróösszeget átlagárfolyamon értékeljük, míg a másik eurószámlára érkező összeget ugyanazon az értéken, és nem az aznapi kereskedelmi középárfolyamon könyveljük. Árfolyam-különbözet ez esetben nem keletkezik, és nem is tekinthetjük konverziónak, mindössze átvezetésnek. Amennyiben viszont különböző devizanemű bankszámlák között mozog a pénzösszeg, akkor a kimenő devizaértéket átlagárfolyamon, míg a másik bankszámlán beérkező pénzösszeget aznapi kereskedelmi középárfolyamon értékeljük. Ennek köszönhetően árfolyam-különbözet keletkezik. Helyesen járunk-e el a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] A válasz előtt felhívjuk a figyelmét a devizaárfolyamok számviteli törvény szerinti helyes elnevezésére és használatára, azok használatának a számviteli politikában való rögzítésére. Kereskedelmi középárfolyam nincs, helyesen egy adott pénzintézet által jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...csak ezt követően történhet meg. Ez lehet az átutalás napja is, de nem feltétlenül a számla kiállításának időpontja. Bár a könyvelés jellemzően a számla alapján történik (de van nem számlázott szállítás is!), a beruházást a beruházási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Devizás szállítói tartozás kiegyenlítése

Kérdés: Devizás szállítói tartozás kiegyenlítésének könyvelésénél helyes-e a következő kontírozás: T 4542. Külföldi anyag- és áruszállítók – K 386. Devizapénztár a nyilvántartott kötelezettség összegével, és T 386. Devizapénztár – K 976. Deviza forintra átváltásának árfolyamnyeresége, illetve T 876 – K 386 veszteség esetén? Ha használunk árfolyam-különbözeti számlát, annak az egyenlegét mikor vezetjük át? Átvezetési számla használatának bevezetése év közben megengedett? Jól tudom, hogy forintszámláról devizaszámlára utaláskor nem számolunk árfolyam-különbözetet, viszont a devizás számláról forintszámlára történő utaláskor árfolyam-különbözet keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a devizaszámla tényleges árfolyamán, árfolyam-különbözet a 4542. számlán lehet, amelyet T 4542 – K 9762, illetve T 8762 – K 4542 könyvelési tétellel, a kiegyenlítéssel egyidejűleg kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: A 3803. számú kérdésre válaszolva az utolsó bekezdésben azt írják, hogy "... és figyelembe kell venni az előleg könyvelésekor a 4661. számlára könyvelt összeget is: T 454 – K 4661." A 4661. számlának az előző könyvelési tétel miatt nincs egyenlege, akkor mit vezetünk át? Ha elírás történt, és a 4662. számla egyenlegét kell átvezetni (amin az előlegszámlán feltüntetett, forintban kifejezett levonható áfa szerepel), akkor az utolsó bekezdés utolsó mondata szerint milyen árfolyam-különbözetet kell a 4661/4662. számlákon elszámolni? További kérdésem: áfa szempontjából az eredeti kérdés szerint mi a teljes ügylet szempontjából a levonható áfa összege? Nyilvánvalóan más lesz az árfolyama az előlegszámlában szereplő levonható áfának, és más a tényleges teljesítésről szóló számlában szereplő áfának, emiatt módosítható az előlegszámla alapján levont áfa összege (különösen akkor, ha a két számla más-más áfabevallási időszakra esik)?
Részlet a válaszából: […] ...ennek a könyv szerintiárfolyamon számított (forintban fizetett) értéke legyen 33 125 (265 Ft/euróárfolyam figyelembevételével). Könyvelésitétel: 1. T 353 – K 386, 384 33 125 Ft 2. Az átutalt előlegben lévő áfatartalomaz átutaláskori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Közösségen belül megfizetett adó visszatéríttetése

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már be­­adott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?
Részlet a válaszából: […] ...annak a számviteli elszámolása is. Így– a szolgáltatást nyújtó által felszámított áfát (amennyibenaz levonható) a számla könyvelésekor a külföldi szolgáltatóval szemben az egyébkövetelések között kell – ilyen jogcímen – kimutatni (T 3681 – K 454)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Közösségen belül igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett". A 42. §-ban nevesített szolgáltatásnyújtások esetében pedig "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik". Ebben az esetben a szolgáltató közösségi tagállam felszámolja az áfát a számlában. A számla áfatartalmát hogyan könyveljük, illetve hogyan igényeljük vissza az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...a számvitelielszámolása is. Ebből következően:– a szolgáltatást nyújtó által felszámított áfát (amennyibenaz levonható) a számla könyvelésekor a külföldi szolgáltatóval szemben az egyébkövetelések között kell – ilyen jogcímen – kimutatni (T 368 – K 454)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Deviza átváltása forintra

Kérdés: Ha a cég devizát konvertáltat a bankjánál, ekkor a jóváírás pénzforgalmi helyén nem a társaság által választott árfolyamon könyveljük le a jóváírt deviza forintértékét, hanem a kereskedelmi banknak a váltáskor használt árfolyamán. Ezt egyértelműsíti a 3797. számú kérdésre adott válasz. Ha viszont a cég nem vált, hanem valutát vesz fel a valutapénztárban a devizaszámlájáról, akkor a valutapénztárban történő jóváírás könyvelésekor a társaság által választott devizaárfolyamot használjuk vagy a deviza-betétszámla terhelésének könyvelésekor használt átlagárat, hogy a tranzakció ne generáljon árfolyam-különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...történő valuta felvételekor a kérdés elsőfordulatában leírtakat kell alkalmazni. A valuta felvételének avalutapénztárban való könyvelésekor a társaság által választott, a felvételkorérvényes devizaárfolyamon kell a felvett valutát forintra átszámítva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Devizaszámla vezetése

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] Reméljük, a kérdést nem könyvelő tette fel. A különmegfogalmazott kérdések a számviteli előírások ismeretének hiányára utalnak. Az Szt. 60. §-a szabályozza a külföldi pénzértékre szólóeszközök és kötelezettségek devizaértékének forintra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatérkezés esetén is célszerű), indokolt, hogy a 389. Átvezetési számla közbeiktatásra kerüljön (az a) ponthoz kapcsolódóan a könyvelési tétel: T 3862 – K 389);c) a más devizára átváltott deviza forintértékének csökkenését az adott deviza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...összegben (T 466 – K 384). Célszerű, ha a megrendelő az előleghez kapcsolódó áfát elkülönítetten is nyilvántartja: T 3681 – K 3682 könyvelési tétellel.Az új Szt. 60. §-ának (7) bekezdéséből következően, az adott esetben a devizaalapú követelést úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
1
2