Számviteli szétválasztási szabályzat

Kérdés:

Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben a kérdező csak a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 50. §-ából mutat be részleteket. Bár az eredeti kérdésben utal a 235/2023. (VI. 16.) Korm. rendeletre, de azzal részletesen nem foglalkozik. Pedig néhány kérdésre már abból választ kaphatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Utókalkulációval történő önköltségszámítás

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése meghatározza, hogy mikor, milyen esetben kötelező a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét az utókalkuláció módszerével megállapítani. Hogyan kell ezt értelmezni és megvalósítani a szolgáltatások esetében, különös tekintettel arra, hogy a szolgáltatások többsége az üzleti éven belül kezdődik és fejeződik be?

Részlet a válaszából: […] ...biztosítva az analitikában munkaszámonként rendelkezésre álló adatoknak (felhasznált anyagok, azok mennyisége, értéke) a főkönyvi könyvelés értékadatával való egyezőségét;– közvetlen bérnek [a szolgáltatás érdekében felmerült időráfordítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdésének 1. pontjában foglalt feltételei kitűnnek és teljesülnek. (E nélkül igénybe vett szolgáltatás!) A bejövő számla könyvelése (az áfa levonható): T 271 (522), 466 – K 454. Továbbszámlázáskor a könyvelés (az áfa felszámításával): T 311...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Elszámolásra kiadott készpénz

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. a 3613. számlán). Így a munkavállalóknak, tagoknak elszámolásra kiadott készpénz nincs a házipénztárban (T 3613 – K 381), a könyvelés bizonylatát, a pénztári kiadási bizonylatot a pénzkezelési szabályzatban meghatározott, a készpénzfelvételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Klaszterrel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönítetten kimutatni. A leírtak alapján a klaszterrel kapcsolatos gazdaságiesemények a gesztornál kerülnek elsődlegesen könyvelésre, a kapcsolódóbevételek és költségek/ráfordítások különbözete a gesztor eredményében jelenikmeg. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Kifőzdét üzemeltető cégnél az alkalmazottak természetbeni étkeztetése megvalósul. Van-e nyilvántartás vezetésén kívül egyéb kötelezettsége a cégnek? Kell-e étkezésre jogosító utalványt kiállítani, illetve vásárolni? A kifőzde könyvelésében hogyan szerepeljen az igénybe vett étkezés?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2006. január 1-jétől hatályos előírása szerint amunkavállalók (az alkalmazottak) részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyiétkeztetés keretében a természetbeni étkeztetéssel nyújtott bevételnek a havi9000 forintot meg nem haladó része adómentes természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...Bizonylattal szembeni követelmények <br> teljesítése[167. § (7) bekezdése]Az Szt. új rendelkezése szerint a gazdálkodó– a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákratörténő hivatkozás,– a könyvviteli nyilvántartásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...az üdülési csekkek értékesítésekor a befolyt összeget nem lehet árbevételként elszámolni, azt kötelezettségként kell kimutatni.(Könyvelési tétel: T 381 – K 4799.)Az Áfa-tv. szerint az áfafizetési kötelezettség a termék értékesítésekor, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.