Vizsgadíjak bizonylatolása

Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
Részlet a válaszából: […] ...tétel fogalmát.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelménye, hogy a gazdasági események szabályszerű bizonylatok alapján könyvelésre kerüljenek. A járművezetői képzésre jelentkező magánszemélyeknek az Autós­iskola Kft.-től milyen bizonylatot kell kapnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] A választ a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 47. §-ában foglaltakkal kezdjük. E szerint a közös képviselőnek a számviteli szabályok szerint évente költségvetési javaslatot kell készítenie, amely tartalmazza:– a közös tulajdonnal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Áfa könyvelése, eltérő teljesítési időponttal

Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a számlázás csak akkor történhet, ha afelek előzetesen részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásbanállapodtak meg.A könyvelés módszerének bemutatásához vegyünk egy egyszerűpéldát: az áramszolgáltató 2008. január 15. és 2008. február 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Lédigpálinka jövedéki adójának elszámolása

Kérdés: A cég megveszi a lédig (még nem jövedékiadó-köteles) pálinkát belföldön különböző pálinkagyártó cégektől, és elszállítja egy adóraktárba palackozásra. A palackozó cég megfizeti a pálinka után a jövedéki adót. A folyamat időtartama alatt a pálinka az általam könyvvizsgált társaság tulajdonában van. Az adóraktár kiszámlázza a palackozás bérmunkadíját, de a jövedéki adóról csak egyszerűsített kísérő okmányt (EKO-t) állít ki, amelyen szerepel a jövedéki termék mennyisége és a jövedéki adó összege. Ez alapján kellene a jövedéki adó összegét a palackozó cég részére átutalni. Könyvelési bizonylatként elegendő-e ez a két okmány, amely alapján egyéb ráfordításként a banki átutalás napján könyveljük? (A második dokumentum egy pénzügyi elszámoló levél.)
Részlet a válaszából: […] A jövedéki adóról szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 40.§-a alapján az adóraktárból a jövedéki termék szabad forgalomba az eredetigazolására alkalmas bizonylat (egyszerűsített kísérő okmány) egyidejűkiállításával, és a szállítást végző részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.