Működési támogatás elszámolása

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő nonprofit kft. költségei 30%-át a tevékenység bevételei fedezik. A működés költségeire fenntartói megállapodás alapján az alapító működési támogatást folyósít. Ez a működési támogatás a költségek, ráfordítások 80-90%-át fedezi. A bevételek felhasználásának a sorrendje eltérő lehet. Amennyiben a költségeit-ráfordításait a működési támogatással szemben számolja el, és azt követően számolja el a saját bevételt, akkor nyeresége keletkezik. Ha a saját bevételével szemben számolja el először a költségeit, ráfordításait, és csak ezt követően számolja el a támogatást, akkor a támogatás fel nem használt részét elhatárolja a passzív időbeli elhatárolással szemben.
Részlet a válaszából: […] ...a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, míg a támogatást a többletköltségek fedezetére kell felhasználni. Csak a saját bevétel könyvelése után állapítható meg (gyakorlatilag az év utolsó napjával), hogy a saját bevételek milyen összegű költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Közhasznú alapítvány által végeztetett felújítás

Kérdés: Közhasznú alapítvány idegen tulajdonú épületen (kórház, iskola) felújítási munkát végeztet külső vállalkozóval. A vállalkozó számlái a közhasznú alapítvány nevére szólnak, az alapítvány fizet. A felújítás befejezését követően a közhasznú alapítványnak a felújítást tárgyi eszközként nyilvántartásba kell vennie, majd tárgyi eszközként értékesíteni az épület tulajdonosa részére, vagy támogatásként számolhatja el? Hogyan kell elszámolni, ha a támogatáshoz pályázaton elnyert pénzt használ fel az alapítvány?
Részlet a válaszából: […] ...át kell adnia az üzemeltetőnek az áfa felszámításával (a külső vállalkozó számláiban előzetesen felszámított áfát levonta). Könyvelése: T 8891 – K 162 és T 368 – K 467. Ez esetben a pályázaton elnyert támogatási pénz elhatárolt teljes összegét meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a következő évekbenbefizetendő összegre.A ténylegesen befizetett (befolyt) érdekeltségihozzájárulást kell a főkönyvi könyvelés keretében könyvelni (T 381, 384 – K9894), mivel az valójában fejlesztési célra kapott támogatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi rendezéskor, illetve a mérlegkészítés időpontjáigtörtént pénzügyi rendezéskor egyéb bevételként kell elszámolni. (Könyvelésitétel: T 384 – K 9634, illetve T 3913 – K 9634.) Amennyiben a szóban forgóköltségek, ráfordítások még nem merültek fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni (T 362 – K 9634 és T 384 – K 363);= a mérleg fordulónapjáig igényelték a támogatást, egyéb bevételként a T 362 – K 9634 könyvelési tétellel, vagy a mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között igényelték a támogatást, ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.