Tőzsdei aktuális árfolyamon értékelés

Kérdés: Nyrt.-nél dönthet-e úgy a cég a számviteli politikájában, hogy az éves és évközi zárlatoknál a tőzsdei aktuális árfolyamon értékeli a részvényeit? Ha igen, akkor azt a könyvelés szempontjából hogyan kell helyesen kezelni? A nyereséget és a veszteséget is el kell számolnia? Vagy meghatározhat egy sávot (%-ot), amin belül nem értékel át, csak ha átlépik ezt a nagyságrendet? Ha ebben az nyrt.-ben valakinek van részesedése, abban az esetben, akinél a részvények vannak, dönthet-e úgy a számviteli politikájában, hogy ezeket a részvényeket aktuális tőzsdei árfolyamon szerepelteti az éves és évközi zárlatkor?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtakat nem lehet, sőt nem szabad a számviteli politikában szabályozni.Indokolt viszont a számviteli politikában szabályozni az év végi értékeléshez kapcsolódóan (az évközi zárlatnál nem!), ha a befektetett pénzügyi eszközök között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] A saját számlára kötött határidős tőzsdei ügyletekelszámolását alapvetően meghatározza az, hogy az ügylet tárgya (az adottesetben a részvény) ténylegesen leszállításra, fizikailag átadásra kerül(leszállításos ügylet), vagy csak pénzügyi elszámolás történik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Határidős ügylet leszállítással

Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...az azonnali adásvételi ügyletekszerint kell a vállalkozásnak az euró átadását elszámolnia: a forintban kapottösszeget: T 384 – K 389 könyvelési tétellel könyveli, az átadott eurót pedig adevizaszámláról az euró tényleges (könyv szerinti) árfolyamán kivezeti: T 389...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Határidős devizaügylet

Kérdés: Társaságunk bérmunkában közösségi országba terméket gyárt. Devizaszámlára érkezik az euró. Határidős devizaügylet keretében minden hónap 25-én meghatározott összegű eurót váltunk át forintra. Hogyan kell könyvelni a vevő átutalását a devizaszámlára? Az euró forintra váltását? Az árfolyam-különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...határidős ügylet keretében 25-én értékesít 1 500 eurót, a kötési ár 282Ft/euró, a tényleges vételi ár 278 Ft/euró. A könyvelési tételek: – a kibocsátott számla könyvelése: T 311 – K 93-94 [2000 x260 = 520 E Ft];– a vevő az ellenértéket átutalta:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.