3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
2. cikk / 3 Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése
Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
3. cikk / 3 Törzstőkeleszállítása tőkekivonással
Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
