Örökös üzletrészének a visszavásárlása és bevonása

Kérdés: Társaságunk egyik tagja 2022. évben elhunyt, tulajdoni részesedése a jegyzett tőkéhez viszonyítva 20%-os volt. A hagyatéki eljárásban társaságunk nyilatkozott a közjegyzőnek, és az örökössel egyeztetve a saját tőkére vetített értéket, azaz 203.266 E Ft értéket adtunk meg. Így elhunyt tagtársunk ezen az értéken örökölte meg az üzletrészt. Mivel az örökös nem volt érintett abban az üzleti tevékenységben, amelyet társaságunk végez, ezért felajánlotta azt megvételre a társaságnak. Az egyeztetéseket követően a társaság a jegyzett tőkén felül rendelkezésre álló vagyon terhére megvásárolta az örökös üzletrészét 100.000 E Ft vételáron. Most azt tervezi a társaságunk, hogy a megvásárolt üzletrészt bevonja, majd a bevonást követően a tagok – egymás közötti tulajdoni részesedésük arányában – a tőkét megemelik új törzsbetét befizetésével annak érdekében, hogy a tőkeminimum (3000 E Ft) biztosított legyen. Ismereteink szerint az eszközoldalon a megvásárolt üzletrészt kivezetjük a könyvekből, míg forrásoldalon a jegyzett tőkét a megvásárolt üzletrész névértékével csökkentjük, míg a fennmaradó összeggel az eredménytartalék csökken. A tagok, illetve a társaság tekintetében bármiféle adózási kötelezettség felmerül-e az üzletrész bevonása kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...az örökös részére kiadták-e, ezért az elhunyt tag üzletrészének jogos tulajdonosa az örökös.Az üzletrész visszavásárlásának könyvelése: T 371 – K 384, 100.000 E Ft, és egyidejűleg a visszavásárlási értéknek megfelelő összeg átvezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...után, 2024. január 1-jével lehet az eredménytartalékba átvezetni. Ezzel az átvezetéssel viszont a saját tőke negatív értéke megszűnik.Könyvelési tételek idősorrendben:– a 2023. évi adózott eredmény átvezetése az eredménytartalékba: T 493 – K 413 [a 100 M...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...saját üzletrészek könyv szerinti (valójában visszavásárlási) értékét az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján. A könyvelés adataiból ellenőrizhető, hogy az üzletrész visszavásárlása során a kft. helyesen járt-e el. A visszavásárolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...a tagok részére kifizetést csak a törzstőke-leszállítás cégbírósági bejegyzését követően lehet teljesíteni, amelynek könyvelése a tagokkal szembeni kötelezettségként:– a törzstőke (a jegyzett tőke) leszállítása: T 411 – K 4792 (40 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségével.A beolvasztó kft. (mint változatlan társasági formában tovább működő társaság) a végleges vagyonmérleget a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...fordítanak a vagyoni betét növelésére, illetve mekkora összeget helyeznek a tőketartalékba.)A tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a tagok és a bt. között létrejött kölcsönszerződés támasztja alá, amelyből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] ...kft. saját tőkéje legalább a pótbefizetés összegével meghaladja a jegyzett tőke összegét (mert például a tárgyévi adózott eredmény könyvelése után az eredménytartalék egyenlege nulla vagy pozitív értékű).A leírtakból következően a pótbefizetés összegéről még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...közötti – nyereségjellegű – különbözetet. Ez a kérdés szerinti adatok alapján 5 M Ft. És hogyan könyveljük?– az eladási ár könyvelése: T 366 – K 9721; 15 M Ft,– az eladott részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 – K 171-179; 10 M Ft,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Jegyzett tőke leszállításakor figyelembe veendő tőke

Kérdés: A társaság leszállította a jegyzett tőkét szeptember 21-én 3000 E Ft-ra. A jegyzett tőke leszállítása előtti, lezárt üzleti évben a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft. Szeptember 21-én a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft, adózott eredmény -2000 E Ft. Mikori állapot szerint kell a saját tőke elemeit rendezni, a beszámolóval lezárt üzleti év szerint, vagy a tőkeleszállításkor fennálló állapot szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a törzstőke-leszállítás összege 45 000 E Ft, függetlenül attól, hogy az eredménytartalék összege -43 000 E Ft. A tőkeleszállítás könyvelésekor (T 411 – K 413), a cégbejegyzés alapján, a bejegyzés napjával az eredménytartaléknak 2000 E Ft pozitív egyenlege lesz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel teljesül, akkor lehet szó az alapító tag üzletrésze visszavásárlásáról, csak ezt követően lehet a gazdasági események könyvelését ismertetni. A könyvelés menete:– a visszavásárolt üzletrész vételára: T 373 – K 478;– a vételárnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
1
2
3
4