Magáncélú vásárláshoz a cég bankkártyájának használata

Kérdés: A kft. tulajdonosa (aki egyben munkavállalói státuszban van) alkalmanként a cég bankkártyáját használja magáncélú vásárlásaihoz. Ezekről a vásárlásokról nem kér a cég nevére szóló számlát. Az így felmerült kiadásokat – értesítésünk alapján – a költést követő hónapban készpénzben megtéríti a társaságnak. Ezeket a költségeket az egyéb követelések között tartjuk nyilván, de a rendelkezésünkre álló lehetőségek és azok lehetséges adóvonzata nem világos.
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönt vehessen fel, meghatározva a felvett kölcsön visszafizetésének határidejét és a fizetendő kamat mértékét is. Ez esetben a könyvelés: a felvett pénz: T 381 – K 384; kölcsön nyújtása: T 356 – K 381; a kölcsön visszafizetése az esedékes kamattal együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Üzletrész megszerzésére fordított érték

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Az egyikük az alapítástól kezdve tulajdonos, a jegyzett tőkéből az övé 3 millió Ft, ami a jegyzett tőke 75%-a. A másik tag csak később szerzett részesedést 1 millió Ft jegyzett tőkével, úgy, hogy saját személyes vagyonából 20 millió Ft pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsátott a kft. rendelkezésére (19 millió Ft a tőketartalékba került). Ez utóbbi, a 25 százalékos tulajdonos üzletrészét a kft. most megvásárolná 22,5 millió Ft összegű ellenérték fejében. Kérem annak megerősítését, hogy az üzletrész megszerzésére fordított érték a 25 százalékos tulajdonos személynél egyrészt a jegyzett tőke felemelésére rendelkezésre bocsátott, és a belépő tag törzsbetéteként nyilvántartott 1 millió Ft, másrészt a tőketartalékba helyezett 19 millió Ft, vagyis a személyes vagyonból szolgáltatott összesen 20 millió Ft. Következésképpen a magánszemély adóköteles jövedelme az üzletrész eladási árából származó 22,5 millió Ft bevétel, csökkentve a megszerzésre fordított összesen 20 millió forinttal, ami 2,5 millió Ft, feltéve hogy a megszerzésre fordított értéket a magánszemély megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja. [A kérdező hosszan sorolja a meglévő dokumentumokat, amelyek teljeskörűen pótolják az Szt. 36. §-a (3) bekezdésében nevesítetteket. Ezekre visszatérünk!]
Részlet a válaszából: […] ...növekedése a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként következett be.A tőkeemelés és tőketartalékba helyezés megtörténtének könyvelési bizonylata – a fentiek figyelembevétele mellett – az alapítói határozat és a társasági szerződés. A banki bizonylat pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesíteni, és indokolt esetben az áfát is fel kell számítani, a pótbefizetésként átadott (esetenként számlázott) eszközök könyvelése:– piaci értéken: T 31-36 – K 91-92, 96, 97, 467;– könyv szerinti értéken: T 81-83, 86, 87 – K 1,2,3;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Egyszemélyes kft.-nél pótbefizetés

Kérdés: Kérdésként merült fel, hogy egyszemélyes kft. esetében is kötelező-e a társasági szerződésbe foglalni a pótbefizetés lehetőségét? Vagy elegendő egy-egy egyedi taggyűlési határozat a pótbefizetés elrendeléséről, és az alapján el lehet számolni a pótbefizetés teljesítését lekötött tartalékként? Ez utóbbi és a pótbefizetés banki bizonylata alapján könyvelhető-e lekötött tartalékként a pótbefizetés az új Ptk. szellemében?
Részlet a válaszából: […] ...céljából – az alapító okiratban kell rögzíteni, és mindenképpen alapítói határozatban kell pótbefizetésről rendelkezni. A könyvelés bizonylata az alapítói okirattal alátámasztott alapítói határozat és a pótbefizetés teljesítését igazoló bankbizonylat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […] ...a taggyűlésvagy az ügyvezetés), hogy a szóban forgó ingatlant eladják, és errőlhatározatot hoztak, akkor ennek alapján – mint könyvelési bizonylat alapján -az ingatlan bekerülési értékét a beruházási számláról átvezetik az árukszámlára. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti éve azátalakulás mérlegfordulónapjával nem fejeződik be, a végleges vagyonmérlegét,végleges vagyonleltárát a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el,analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosanköteles vezetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...33, 35.c) Az a)-b) pont szerint átvett eszközökhöz kapcsolódóan felszámított, átvállalt, levonható általános forgalmi adó összegének könyvelése a számlát helyettesítő okmány alapján: T 466 – K 4792.d) A jegyzett tőke emelésének a cégjegyzékbe történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Tőkeemelés a tőketartalékból

Kérdés: Tőketartalékból lehet-e jegyzett tőkét emelni? Milyen feltételei vannak? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(T 412 – K 411) csak akkor történhet meg, ha a tőkeemelést a létesítő okirat módosítása alapján a cégjegyzékbe bejegyezték. Könyvelés: a bejegyzés napjával.Azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőkét a cégbíróságon nem jegyzik, ott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.