Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] ...megegyezik vagy azok piaci értékét megközelíti. Nincs kötelező előírás arra, hogy az üzletrész megállapodás szerinti értékét könyvvizsgálóval hitelesíteni kellene. (Korlát az, mint fentebb írtuk, hogy az üzletrészt csak a jegyzett tőkét meghaladó saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Kata tételes adóját választó adózó vállalkozói tevékenységét korlátolt felelősségű társaságban folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...kft.-nek,– elkészíti a kft. – az Szt. 2/A. §-a (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség.A kft. alapításához alkalmazni kellene – az egyéni vállalkozás megszűnése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...a leltárba felvenni.A leltárba kerülő adatok hitelességét az egyéni cégtől független személynek indokolt igazolnia (nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni).A leltárban meg kell jelölni az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...számviteli beszámolót köteles készíteni a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt a könyvvizsgálóval ellenőriztetni, majd a jóváhagyásra jogosult legfőbb szerv elé terjeszteni.A beszámoló elkészítése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évéről a végelszámolás üzleti évét lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni.Ha a végelszámolás befejezésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...adott esetben a betéti társasággá történő átalakulással). A taggyűlés kijelöli a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, a független könyvvizsgálót, megbízza a vezető tisztségviselőket az átalakulási terv és az egyéb okiratok elkészítésével, dönt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.
Részlet a válaszából: […] ...megállapításához a tag halála napjával az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleget kell készíteni, annak a hitelességét indokolt könyvvizsgálói nyilatkozattal alátámasztani.A közbenső mérleg szerinti saját tőke 90%-a az elhunyt tag üzletrészének a piaci értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Nonprofit zrt. tőkevesztése

Kérdés: A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?
Részlet a válaszából: […] ...a nonprofit zrt. átalakul nonprofitkft.-vé (feltételezve, hogy a saját tőke meghaladja az 500 ezer forintot),illetve megszűnik. Mit tegyen a könyvvizsgáló? A 2011. évi beszámolóelfogadásakor a Gt.-ben előírt határidő többszöröse is eltelt. Ha a tulajdonosa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Részvények cserearánya

Kérdés: Kiválás esetén hogyan kell értelmezni a Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részvények cserearányát? Ha átalakulás előtt a jegyzett tőke 50 M Ft (10 db 5 M Ft névértékű részvény), a saját tőke 200 M Ft, és kiválás után mindkét cég tulajdonosi szerkezete az átalakulás előttivel megegyezik? Milyen korlátai vannak az átadó és a kiváló cég új tőkeszerkezetének?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosok számára is. A cserearányok fontosságára utal a Gt. azon előírása, melyszerint a vagyonmérleg-tervezeteket felülvizsgáló könyvvizsgálónak nyilatkozniakell arról is, hogy a cserearányokat a gazdasági társaság milyen módszerekkelhatározta meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Piaci értéken értékelt ingatlan a mérlegben

Kérdés: Az rt. tulajdonában van egy nagy értékű ingatlan, amelynek a bruttó értéke alapján számolta el az értékcsökkenést. Az ingatlanpiac alakulása eredményeként az adott ingatlan könyv szerinti értékét jelentősen meghaladta a piaci értéke. Az rt. élt az Szt.-ben biztosított lehetőséggel, az ingatlant piaci értéken értékelve értékhelyesbítést mutatott ki, amit a könyvvizsgáló hitelesített. Helyes volt-e a nettó érték és a piaci értéken történt értékelés szerinti érték különbözetét értékhelyesbítésként kimutatni? Szabad-e a jövőben értékcsökkenést elszámolni? Ha nem, akkor mi az ingatlan értéke?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben azadott esetben az ingatlan piaci értéke jelentősen meghaladja a korábban esetlegelszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értékét(ingatlannál a terv szerinti értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.
1
2