Leltárkészítés módszerei, követelményei

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 69. §-a (1) bekezdésének előírása alapján a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és számviteli törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Könyvvizsgálati kötelezettség

Kérdés: A kft. a 2018. december 31-ével záródó üzleti év végén könyvvizsgálatra kötelezetté válik, mivel árbevétele a megelőző két év átlagában meghaladja a könyvvizsgálati kötelezettség mértékét. 2019. február 1-jétől bejelentkezik a kiva adónemre. A 2019. január 31. napjával készülő beszámolóra vonatkozik-e a könyvvizsgálati kötelezettség? A 2019. december 31-i fordulónappal készülő beszámoló előző évi adatai 2019. január havi lesz. Ebben az esetben a könyvvizsgálati kötelezettség mely időszakok alapján állapítható meg?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 155. §-a alapján – a főszabály – az, hogy kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Kivételként nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:– az üzleti évet megelőző két üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Ügyvédi iroda könyvvezetése

Kérdés: Ügyvédi irodának kötelező-e kettős könyvvitelt vezetnie, vagy vezethet egyszeres könyvvitelt 2015. január 1-jével? Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ügyvédi irodára?
Részlet a válaszából: […] ...– ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot meghaladja.A főszabály szerint az ügyvédi irodánál is kötelező a könyvvizsgálat. Akkor nem kötelező az Szt. 155. §-ának (3) bekezdése alapján, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Éves beszámoló elfogadása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Az egyik tulajdonos elfogadja az éves beszámolót, a másik nem. Mi történik ilyenkor, hiszen a taggyűlés nem fogadta el az éves beszámolót? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...közzé a társaság, amelyet a jóváhagyásra jogosult testület nem fogadott el, különösen akkor, ha az éves beszámolóhoz – kötelező könyvvizsgálat esetén – mellékelték a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.