Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] ...és nincs vagyoni értékű joga az ingatlanon). Mindez a pénzügyilízing-konstrukció sajátosságából következik.Az építményadó-kötelezettség szempontjából irreleváns az, hogy a lízingbe vevő mint ingatlanszerző – a tulajdonjog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Ingatlanátruházásból származó jövedelem

Kérdés: Bátyám és felesége 2003. 11. hóban vásároltak egy társasházban lévő 32 m2 alapterületű üzlethelyiséget 1,8 M Ft-ért. A földhivatali bejegyzés még ez évben megtörtént, eszerint fizették az illetéket. Lakássá alakították át, ott laknak, a jogerős lakhatási engedélyt 2004. 07. hóban megkapták. Sajnos a földhivatalba a jogerős lakhatási engedély 2004-ben nem került bejegyzésre (senki nem hívta fel a figyelmüket, hogy ezt nekik kell intézni), most van folyamatban az átminősítés földhivatali bejegyzése. 2008. 03-ban egy 80 m2 sorházi lakást vásároltak 16,7 M Ft-ért (magas hitelt bevállalva). A 2003-ban megszerzett ingatlant mindenféleképpen el szeretnék adni (két lakást nem tudnak fenntartani), és a hitelbe törleszteni az eladási árát, kb 6 M Ft-ot. Mi számít jövedelemnek, hogyan kell utána adózni? Az Szja-tv. 60. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében az 5. év lehet 2009. 07. hó? És ha még ebben az évben sikerülne eladni?
Részlet a válaszából: […] ...adott esetben elfogadható szerzési időpontként a 2003.év, így a 2008. évi értékesítés esetén nem keletkezik adófizetésikötelezettség. A törvény szerint a megszerzés évét követő ötödik év úgyértelmezendő, hogy az ötödik évben bármikor történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Szolgalmi jog utáni szja

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...10-10 százalékponttalnő, így ha az ingatlan átruházása a szerzést követő tizenötödik évben vagykésőbb történik, nincs adófizetési kötelezettség. A vagyoni értékű jogra az előbbi csökkentési szabályt nemlehet alkalmazni, viszont az 1982. január 1-jét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...százalékponttal nő, így ha az ingatlan átruházása a szerzést követő tizenötödik évben vagy később történik, nincs adófizetési kötelezettség.A vagyoni értékű jogra az előbbi csökkentési szabályt nem lehet alkalmazni, az 1982. január 1-jét megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.