21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Felhasznált fejlesztési tartalék – helyi adó
Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban van kérdésünk. Társaságunknak a 2.1. pont szerinti komplex adóalap-megosztást szükséges alkalmaznia az adóalap nagysága miatt. A helyi adókról szóló törvényben nem találtunk a fejlesztési tartalékkal kapcsolatban semmilyen utalást, iránymutatást, hogy ezt hogyan kell kezelnünk az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban. Előző években nem volt jelentős a fejlesztésitartalék-felhasználásunk, így azoknál az éveknél egy összegben hozzáadtuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés értékéhez. A 2023. évben viszont jelentős fejlesztési tartalékot használtunk fel (347 millió Ft-ot). Amennyiben ezt egy összegben hozzáadjuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenéshez, akkor ez nagymértékben torzítani fogja az önkormányzatok közötti megosztást. 2023. évben a számviteli törvény szerinti écs.: 196.954.282 Ft, Tao-tv. szerinti écs.: 96.268.089 Ft, fejlesztési tartalék összege: 347.323.828 Ft. Véleményünk szerint a 200.000 Ft beszerzési érték alatti, amelyre egyösszegű értékcsökkenés van elszámolva, ott egy összegben szükséges a fejlesztési tartalék felhasználásával korrigálni. Azonban, amelyre nem egy összegű értékcsökkenést számoltunk el, ott hogyan járjunk el? Milyen nyilvántartási kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban? Tudnának-e nekünk iránymutatást adni, hogyan járunk el helyesen?
2. cikk / 21 Eredeti állapot visszaállítása
Kérdés: "Y" kft. 2020-ban adásvétel útján teremgarázshelyet vásárolt "A" kft.-től. A számla egyenes adózással, az áfa felszámításával készült, a pénzügyi teljesítés megtörtént, az áfát rendezték. A földhivatal széljegyzetben bejegyezte "Y" kft.-t, a birtokba adás is megtörtént. "Y" kft. tárgyi eszközként nyilvántartásba vette, értékcsökkenést számolt el, illetve az építményadó hatálya alá bejelentkezett, kötelezettségét 2021-től teljesíti. Két év után a földhivatal elutasította a bejegyzést, az eredeti állapotot vissza kell állítani. Hogyan kell a visszaadásra kerülő ingatlant kivezetni a tárgyieszköz-nyilvántartásból, milyen könyvelési feladatok várhatóak?
3. cikk / 21 Egyéni vállalkozó ingatlanvásárlásának illetéke
Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?
4. cikk / 21 Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése
Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
5. cikk / 21 Tulajdon helyett használati jog
Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
6. cikk / 21 Kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó kérdések
Kérdés: Az egyszemélyes rt. átalakul egyszemélyes kft.-vé. A jegyzett tőkéje 100 M Ft. Az átalakulás során él a piaci értékre való felértékelés lehetőségével. Az ingatlanok nettó értéke 200 M Ft, a piaci értéke 1000 M Ft. A számviteliérték-csökkenés és a társaságiadóérték-csökkenés elszámolása megegyezik. Ha az átalakulás kedvezményezett, akkor – véleményünk szerint – nem keletkezik sem a jogelőd zrt.-nél, sem a jogutód kft.-nél a 800 egység után társaságiadó-fizetési kötelezettség, sem az átalakulás időpontjában, sem a későbbiekben a jogutódnál, amennyiben a Tao-tv. 16. §-a (9)--(10) bekezdésében foglaltaknak eleget tesz. Jól gondoljuk? Ha az alapító okiratban szerepel a nyilvántartásikötelezettség-vállalás, és ennek a vállalásnak eleget is tesz, ezen választását bejelenti a jogelőd bevallásában, pénzeszközt nem von ki, akkor – véleményünk szerint – ezen átalakulás megfelel a kedvezményezett átalakulásnak. Van még más feltétel is? A Tao-tv. 16. §-ának (10) bekezdése szerint a jogelődnek be kell jelentenie az adóbevallásában a választását. Ezt pontosan hogyan kell jelezni? A jogelőd végleges vagyonmérlegének utolsó oszlopában megjelölt érték (piaci árra felértékelt) lesz a jogutódnál a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, ez fog amortizálódni? A társaság továbbra is 2% amortizációt kíván alkalmazni mind a számvitelben, mind az adózásban. Jól gondoljuk, hogy az adótörvény szerinti amortizációs alapra is választható az, ami az Szt. szerintinél kötelezően a piaci érték lesz? Az amortizációs időszak 50 év lesz a Tao-tv. szerint is? Abban az esetben, ha az átalakulás során a 100 M Ft-os jegyzett tőkét leszállítják 3 M Ft-ra, akkor a tulajdonosnak járó 97 M Ft jegyzett tőke kifizetésének kötelezettsége akadályát képezi-e a kedvezményezett átalakulásnak? Ha az átalakulás után valósul meg a tőkeleszállítás, akkor az már biztosan nincs visszamenőleg hatással a kedvezményezett átalakulásra?
7. cikk / 21 Horvát cég magyarországi ingatlanát bérbeadja
Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.
8. cikk / 21 Értékesítési céllal lakóingatlan építése
Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?
9. cikk / 21 Átértékelési különbözet kiválással létrejött adózónál
Kérdés: Az átalakulás során a kiváló társaság egy ingatlant átértékelési különbözettel vett nyilvántartásba. A kedvezményezett átalakulásra a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja tartalmaz előírásokat. Az átértékelési különbözet növeli az adóalapot, vagy kedvezményes átalakulásnál nem kell adóalapot növelni? Az utóbbi esetén a kiváló társaság az átértékelési különbözettel növelt érték után számolhatja el a tárgyévi értékcsökkenés összegét, vagy a jogelődnél nyilvántartott beszerzési érték alapján? Az értékelési különbözet számviteli elszámolására is szeretnék választ kapni.
10. cikk / 21 Céges üdülő költségeinek elszámolása
Kérdés: A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget, más formában nem hasznosítják az ingatlant. Az Szja-tv. 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? A számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? Az üdülés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének? Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Ha a munkavállalók nem fizetnek térítést, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg?
