10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Naplófőkönyvben a felújítási alapra kapott összeg
Kérdés: A társasház naplófőkönyvében hogyan kell könyvelni – a felhasználás előtti években, illetve a felhasználáskor – a felújítási alapra befizetett összegeket és a betétre jutó kamatot, állami támogatást?
2. cikk / 10 Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
3. cikk / 10 Önkormányzati feladatok ellátása támogatásból
Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfafizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?
4. cikk / 10 Versenyautók bérbeadása, felújítása, reklámbevétele
Kérdés: Egy adott társaság versenyautók bérbeadásával foglalkozik, de emellett saját autókat is indít a versenyeken. Mikor, milyen jellemző esetekben kell aktiválandó felújításként elszámolni azokat a jelentős összegű ráfordításokat, amelyek egy-egy verseny után szükségesek az újbóli indításhoz? Mikor minősül saját beruházásnak a felújítás? Ezen beszerzések áfája levonható-e? A versenyautók reklámhordozásából árbevételt is realizál a tulajdonos társaság. Kell-e ez után kulturális járulékot fizetni?
5. cikk / 10 Térítésmentesen kapott szolgáltatás kimutatása
Kérdés: A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő kht. az önkormányzattól ingyenes használatba kapta az ingatlant, amelyben tevékenységét végzi. Ki kell-e mutatnia térítésmentesen kapott szolgáltatásként a rendkívüli bevételek között ennek a szolgáltatásnak a forgalmi értékét?
6. cikk / 10 Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon
Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
7. cikk / 10 Felújítási hányad számvitele, adózása
Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?
8. cikk / 10 Részben magánszemély helyett végzett felújítás
Kérdés: A kft. székhelye társasházban van, amelyet fel kell újítani. A társasházban két lakó nem vállalja a felújítás rájuk jutó költségeit. Miként számolható el a felújítás költsége a kft.-nél? Mi legyen a felújítás áfájával?
9. cikk / 10 Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése
Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
10. cikk / 10 Cégautóadó: szja, áfa, tao
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
