Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzéshez szükséges összegben, akkor azt – külön kölcsönszerződés alapján – az "A" társaságnál fejlesztési célú kölcsönkötelezettségként a kapott összegben, a "B", illetve "C" társaságnál fejlesztési célú kölcsönkövetelésként az adott összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Tulajdon helyett használati jog

Kérdés: A vállalkozás ipari telepén több csarnok áll, amelynek egy részét értékesítette. Az értékesítést megelőzően társasházat hozott létre. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok szerint az ipari terület földterülete a társasház tulajdonába került, és ezzel egyidejűleg a területen a társaságnak használati joga keletkezett. A számviteli nyilvántartások szerint, a 2008-ban beszerzett telek értéke 42 millió forint. A társaságnál nyilvántartott telekérték kivezetésére és a használati jog nyilvántartásba vételére milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...a földterület használati jogának a megszerzése (a számlának áfát is kell tartalmaznia): T 126, 466 – K 454 (50+13,5 = 63,5 M Ft);– a kötelezettség teljesítésébe a követelés beszámítása a kisebbik összegében: T 454 – K 311 (50 M Ft), az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó írásbeli tájékoztatása szerint az áfát nem kell megfizetni, a térítés nélküli szolgáltatást igénybe vevő azt elengedett kötelezettségként egyéb bevételként számolja el (T 466 – K 454 és T 454 – K 9643).Térítés nélkül átvett eszközökA...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Online pénztárgép beszerzéséhez kapott támogatás

Kérdés: A pénztárgépet először a NAV szállítói köréből kizárt vállalkozástól rendeltük meg, a megrendeléshez kapcsolódóan előleget fizettünk. Mivel a megrendelt pénztárgép helyett másikat kellett rendelnünk, igénybe vettük ehhez kapcsolódóan a NAV 31 750 Ft-os "kártalanítását". Hogyan kell ezt a "kártalanítást", engedményezést elszámolni? Kérdés továbbá, hogy az idevonatkozó rendelet szerint eredetileg járó 50 E Ft támogatást hogyan számoljuk el, mert itt is engedményezés van a rendelet előírása szerint?
Részlet a válaszából: […] ...kiegyenlítéseként, az üzemeltetőnek a pénztárgép beszerzéséből származó, a pénztárgép vételárának összegében fennálló kötelezettségébe kell beszámítani.A rendelet előírása alapján az 50 000 Ft támogatás elszámolása az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az eladási ár kevesebb, mint a könyvszerinti érték (az értékesítés veszteséges), a különbözet előjele (+).6. Szállítói kötelezettség változásaA szállítói kötelezettség megállapításánál figyelmen kívülkell hagyni a beruházási szállítókat (azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...származó, külföldi pénzértékre szóló követelések, illetve azok a pénzbevételből származó, külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek, amelyek a mérleg-fordulónapi értékelés során, árfolyamnyereség formájában jelentkeztek, a tartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.